Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Molnár László: A Testnevelési Főiskola 1956-ban
Molnár László: A Testnevelési Főiskola 1956-ban zottság 1 év kizárásra tett javaslatot, amit az igazgató megduplázott, Hegyi pedig ezt hagyta jóvá. Súlyosbító körülményként vették figyelembe, hogy 1956-ban korábban már volt egy fegyelmije, de az is elhangzott, hogy munkás származású, és szakérettségivel került a főiskolára. Kizárása után különböző vállalatoknál helyezkedett el (győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár, budapesti Transzvill stb.). Ezektől mind kértek be jellemzést, mielőtt államvizsgára engedték volna, amit 1961. február 3-án sikeresen teljesített. Kovács Lajos (I. évf.) valójában 1955 szeptemberében iratkozott be, de egy év egészségügyi szabadságot kapott, így 1956-ban ténylegesen csak első éves volt. Munkáscsaládból származott, a TF előtt közgazdasági technikumot végzett. Az iratanyagban található névtelen és datálatlan feljegyzés a következőt rögzíti: „Tudomásunk szerint részt vett az Alkotás utcai pékség előtt állomásozó szovjet katonák ellen irányuló fegyveres támadásban. Azt kideríteni nem áll módunkban, hogy az erre való jelentkezés önkéntes alapon történt, vagy felsőbb irányítás vezényelte. Mindenesetre fenti magatartása nem egyeztethető össze a szocialista nevelő tevékenységével.” Az FVB ebből indulhatott ki a kihallgatáson. Kovács elismerte, hogy október 30-án kapott fegyvert, amivel őrséget látott el, majd november 6—8. körül leadta. A leadott fegyvereket a katonai tanszéken tárolták, ahonnan a szovjet csapatok vitték el. Józsáné rákérdezett a pékségnél történtekre, de a hallgató tagadta, hogy erről bármit is tudna. Bevallása szerint csak a Várban teljesített őrszolgálatban vett részt, ahol valóban voltak más hallgatók is a főiskoláról, de ők másik kocsival mentek, ezért neveket nem tud említeni. Július 6-án ismételten kihallgatták a fegyveres akciókkal kapcsolatban, ahol a bizottság Lelkes András és Laczkó György nevét is megemlítette, de Kovács ragaszkodott a korábban előadottakhoz. Az FVB enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy nem saját kezdeményezésére cselekedett, így csak szigorú megrovásban részesült. Tanulmányaiban végül is hátrányt nem szenvedett. Poppé György (IV. évf.) MEFESZ-elnökként, illetve a Forradalmi Bizottság szűkebb vezetésének, az Intéző Bizottságnak (Kelemen Imre és Harmati Sándor mellett) tagjaként az egyik fő vádlottnak számított. Felrótták neki továbbá, hogy a hallgatók és tanárok káderanyagát a Személyzeti osztályról átvitte a diákotthonba. A kulcsot a személyzeti vezetőtől kapta meg, majd azt Tarján Sándor, tanulmányi osztályvezetőnek adta vissza, vagyis erőszakról nem volt szó. Ezután az akkoriban országosan elterjedt szokás szerint ki-ki megkaphatta a saját káderlapját. Az igazi veszélyt rá nézve egy névtelen és datálatlan feljegyzés jelentette, ami összefüggésbe hozta az Alkotás utcai pékségnél lezajlott fegyveres vállalkozással. Erre azonban a bizottságnak nem volt bizonyítéka és Poppé ki tudott bújni a hurokból. Ellentámadásként vizsgálatot kért egyik évfolyamtársa, Laczkó György ellen, aki a tilalom ellenére a főiskola 330
