Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Molnár László: A Testnevelési Főiskola 1956-ban
Molnár Lás2ló: A Testnevelési Főiskola 1956-ban Kálmán, Rácz II. Sándor, Csizmadia Péter, Perlaki István, Mihályfi János, Hunics Ferenc, Németh Zoltán, Zsivótzky Gyula, Zlinszky Miklós, Baranyai István, Kata József, Nagy Zsigmond. Az akkor 19 éves, másodéves Zsivótzky neve csak egyeden, dátum nélküli gépelt listán szerepel, amelyen az alábbi vádpontot olvashatjuk: „Az ellenforradalmi időszakban, mint fegyveres nemzetőr a Főiskolán kívül a hegyen tevékenykedett.” Majd tollal feljegyezve: „B.M. a fegyelmi indulása előtt Zsivóczky [sic!] ügyét visszavonta.” A rendelkezésünkre álló iratokban nincs több információ erre vonatkozóan, de gyaníthatóan a más egyetemeknél követett gyakorlatról lehet szó, miszerint azon hallgatók ellen, akikkel szemben a hatóságok folytattak eljárást, a felsőoktatási intézmény csak annak lezárulta után indította meg a fegyelmit. Bár a törzskönyvben ilyen eljárásnak nincs nyoma, Zsivótzky a tanulmányait csak akadozva, többszöri tagozatváltás után, már olimpiai bajnokként fejezte be 1973-ban. Az FVB a kihallgatásokra július elején kerített sort. A nyári szünet azért is tűnhetett alkalmasnak, mert az eljárás alá vontakon kívül nem volt más hallgató a főiskolán, így esedeges csoportos rokonszenvnyilvánításoktól sem kellett tartani. Az adott körülmények között ez akár a többiek érdekét is szolgálhatta. Az eljárás menete szerint az FVB, a vizsgálat után javaslatot tett az igazgatónak, aki kiszabta a büntetést, amit a Magyar Testnevelési és Sporthivatal elnöke, Flegyi Gyula hagyott jóvá, így végső soron az ő szava döntött. A fegyelmi bizottság a kihallgatásokat július 2-án kezdte és öt napon át folytatta az igazgatói irodában. Elsőként Varga Lászlót (IV. évf.) idézték be, aki tagja volt a MEFESZ vezetőségének és a Forradalmi Bizottságnak is. Terhére rótták a röplapok sokszorosításának megszervezését, de enyhítő körülményként vették figyelembe, hogy azokat nem maga szerkesztette, nem fogott fegyvert és helytelenítette az ellenforradalmi cselekményeket. Kétszer kísérelt meg űltott határádépést, mindkét alkalommal Zlinszky Miklóssal. Először november végén, de elfogták őket és körülbelül egy hónapot töltöttek a kőbányai gyűjtőfogházban. Január 27-én újra próbálkoztak, de Szeged után leszállították őket a buszról, és ekkor már 5 hetet töltöttek a gyűjtőben. Egy csatolt, névtelen feljegyzés arról tudósít, hogy Varga munkás származású és TF szakérettségis, illetve hogy ő látta el a Műegyetemmel való összekötői feladatokat. Vargát július 6-án újra kihallgatták. A bizottságot főként a személyi kérdések érdekelték, ami egyébként az egész eljárás során végig érdeklődésük homlokterében állt. Vagyis, kik akarták eltávolítani a kommunistákat a főiskoláról? Varga nevek említése nélkül ügyes kitérő választ adott, az általuk gyártott röplapokról pedig állította, hogy azok sem uszítóak, sem államellenesek nem voltak, különben az ebben velük együtt részt vevő tanárok figyelmeztették volna őket. A bizottság szigorú megrovás végső figyelmeztetéssel szankciót javasolt, amit Antal és Hegyi Gyula is jóváhagytak. Végül 1957. november 6-án befejezhette államvizsgáját. 325
