Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Kelemen Elemér: A középiskolai tanárképzés hazai változásainak jogszabályi háttere (1777-2010)
A differenciálódó középiskolai tanárképzés teljes vertikumának, a speciális — ének-zene-, rajz-, testnevelés — szaktanárképzés jogszabályi hátterének és bővülő intézményrendszerének bemutatása azonban már meghaladná a dolgozat kereteit, hasonlóképpen a polgári iskolai és a tanítóképző intézeti tanárképzés kérdésköréhez. 3. A hazai pedagógusképzés változásai, 1945-2010 Az 1945 utáni ellentmondásos modernizációs folyamat a pedagógusképzést illetően — sok konfliktus és alkalmazkodási nehézség árán — lényegében sikeresen igazodott az oktatásügyi expanzió megváltozott körülményeihez, megnövekedett mennyiségi és minőségi követelményeihez. (Lásd például a középiskolai tanárképzésnek az egyetemi képzés szerkezetébe illeszkedő megoldását, a szakképzés bővülő és differenciálódó rendszeréhez igazodó szaktanár- és szakoktatóképzés megszervezését stb.) Helyén való azonban Köte Sándor megállapítása, hogy bár „a pedagógusképzésnek... a történelmileg kialakult, hierarchizált rendjét lényegében befolyásolta az iskolarendszer megváltozása és az annak megfelelő pedagógusképzési rendszer kialakulása..., alapjaiban azonban nem változtatta meg.”33 A magyar pedagógusképzés extenzív fejlődési szakasza az 1970-es évek végére lényegében lezárult és kialakult a napjainkra is jellemző szerkezete. Ugyanakkor egyre erőteljesebben mutatkoztak meg azok a feszültségek és ellentmondások, amelyek már az évtized végén és a 80-as évek elején számos szakmai fórum kritikai helyzetelemzésében és fejlesztési ajánlásaiban kifejezésre is jutottak, s amelyek — a 80-as évek útkereső, kísérleti próbálkozásai után — elvezettek a rendszerváltozást követő, reformértékű fejlesztésekig (képzési és képesítési követelmények, a műveltségterületi képzést is magába foglaló négyéves tanítóképzés, az egységes tanárképzés, a kreditrendszer bevezetése, a felsőoktatás bolognai rendszerű átalakítása stb.)34 Elöljáróban röviden utalnunk kell még a korszak oktatásügyi vonatkozású jogalkotásának sajátosságaira. A „népi demokrácia” átmeneti időszakában — a korszak két meghatározó törvényén — a nők felsőoktatási továbbtanulását kiterjesztő 1946. évi XXII. tc.- en, illetve a nevelési-oktatási intézmények államosítását elrendelő 1948. évi XXX. törvényen kívül — miniszterelnöki (kormány) és miniszteri rendeletek szabályozták az oktatásügy alapvető kérdéseit is. Ennek legszembeötlőbb példája az állampolgárok legszélesebb körét érintő általános iskola nem törvényi, hanem miniszterelnöki rendelet útján történt létrehozása, amely mintegy előrevetítette a következő korszak jogalkotási gyakorlatát, illetve érzékeltette a Kelemen Elemér: A középiskolai tanárképzés hazai változásainak jogszabályi háttere (1777-2010) 33 Köte S.\ Közoktatás és pedagógia i. m. 920. 34 Kelemen E.\ A magyar pedagógusképzés története i. m. 276
