Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Kelemen Elemér: A középiskolai tanárképzés hazai változásainak jogszabályi háttere (1777-2010)
Kelemen Elemér: A középiskolai tanárképzés hazai változásainak jogszabályi háttere (1777-2010) széles köm társadalmi, politikai és szakmai konszenzus hiányát is az egyébként korszakos döntésben. Az állami iskolamonopóliumot megalapozó 1948-as törvényt követően közel négy évtizeden át lényegében törvények nélkül zajlott a törvényen kívül helyezett oktatásügy pártdokumentumok útján történő (pártállami szabályozása (lásd az MKP—* MDP 1948-as, egyetemi reformkoncepcióját; az MDP 1950-es és 1954-es, illetve az MSZMP 1957-es, 1959-es, 1965-ös és 1972-es oktatási, oktatáspolitikai határozatait, valamint az MSZMP — fordulatot jelző — 1982-es állásfoglalását). A párthatározatok végrehajtását, illetve a végrehajtás ellenőrzését különböző szintű és jellegű állami rendelkezések, kivételes esetben (1961, 1985) az Országgyűlés által hozott törvények, a felsőoktatás alapvető kérdéseinek szabályozását (képzési formák és szervezetlétesítés és megszüntetés) az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletéi, illetve minisztertanácsi rendeletek, a felsőoktatási intézmények szervezeti és működési kérdéseit, tartalmi tevékenységét pedig alacsonyabb szintű jogszabályok, miniszteri rendeletek szabályozták.35 Az oktatásügyi jogalkotás hagyományos és nemzetközileg is elterjedt gyakorlata a rendszerváltozást követően állt helyre. Ennek megfelelően a felsőoktatás keretében folyó pedagógusképzés alapkérdéseinek szabályozása is törvényi szinten valósult meg. (Lásd az 1990. évi XXIII. tc.-et az iskolaalapítás állatni monopóliumának megszüntetéséről, az 1993. évi - 1996-ban, 1999-ben és 2005-ben módosított — LXXX. törvényt a felsőoktatásról, valamint az 1999. évi Ы1. tc.-et a felsőoktatási intézmények hálózatának átalakításáról.) A felső- oktatás, illetve a pedagógusképzés egyes kérdéseinek szabályozása (a képzési és képesítési követelmények meghatározása, a kreditrendszer, majd a többciklusú, lineáris felsőoktatási képzési szerkezet bevezetése) kormányrendeletek útján történt. A pedagógusképzést (is) folytató felsőoktatási intézmények szervezeti és működési, valamint gazdálkodási szabályzatának, továbbá a tartalmi tevékenységet meghatározó tanterveknek a kidolgozása és jóváhagyása — a felső- oktatási autonómia jegyében - intézményi hatáskörbe került. A szakalapítás és —indítás, valamint a tartalmi tevékenység kontrollját jelentő akkreditáció a Magyar Akkreditációs Bizottság feladatkörébe tartozik.36 Középiskolai tanárképzés „Az egyetemi bölcsész- és természettudományi képzés újjászervezéséről” szóló 1949. évi 200. sy minisztertanácsi rendelet felszámolta a középiskolai tanárképzés korábbi, 1945 után is funkcionáló szervezetét és intézményeit (egyetemi tanárképző intézet, gyakorló gimnázium, képesítési követelmények, 35 Kelemen E.: Az oktatásügyi törvénykezés i. m.; Kardos].: Az iskola i. m. 36 A magyar felsőoktatás évszázadai i. m.; Kardos ].: Az iskola i. m.; Kelemen E.: A magyar pedagógusképzés i. m. 277
