Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Kelemen Elemér: A középiskolai tanárképzés hazai változásainak jogszabályi háttere (1777-2010)
Kelemen Elemér: A középiskolai tanárképzés hazai változásainak jogszabályi háttere (1777-2010) Szakmai tanárképzés A hazai szakmai tanárképzés kezdeteit a budai Polytechnikumban (1871-től Magyar Királyi József Műszaki Egyetem) 1870-ben létrehozott reáliskolai ta- nárképezde irányításával folyó reálszakos, illetve műszaki tanárképzés jelentette. Az intézet 1873-ban — Trefort Ágoston rendelete alapján — egyesült a pesti tudományegyetem tanárképző intézetével. Ezt követően a középiskolai jellegű közép- és felső ipartanodák műszaki szaktanárainak alapképzése a Műegyetemen, a tanári képesítő vizsgára való felkészítésük pedig a Középiskolai Tanárképezde irányításával történt. Képesítő vizsgájukat a tudományegyetem tanárvizsgáló bizottsága előtt tehették le. Ez a rendszer a gazdasági szaktanár- képzés 1934-es átszervezéséig működött.30 A hazai szakképzés retardált fejlődésére utal, hogy a közép- és felsőkereskedelmi iskolák (tanodák) kereskedelmi és közgazdasági tanárképzésének első intézménye, az Állami Kereskedelmi Középiskolai Tanárképző Intézet csak 1898-ban kezdte meg működését a Budapesti Kereskedelmi Akadémia keretében. Az 1920. évi XXXI. törvény rendelkezése alapján még abban az évben megszervezték a budapesti tudományegyetem közgazdasági és kereskedelmi szaktanárképzést is folytató Közgazdaságtudományi Karát, valamint az egyetem Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottságának keretében létrehozott Felső-kereskedelmi Tanárvizsgáló Bizottságot. A képzés 1924-től háromirányú szakcsoportos szerkezetben történt.31 A magyarországi szakképzés megkésett és ellentmondásos fejlődését jelzi, hogy a mezőgazdasági szaktanárképzés intézményes keretei csak a 20. század harmincas éveiben jöttek létre. Az 1934. évi X. törvény alapján az ez évben szervezett, integrált József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdaságtudományi karán létrehozták a Gazdasági Szaktanárképző Intézetet, amelynek feladatát 1936-ban az egyetem Neveléstudományi Tanszéke vette át. Itt integrált képzés keretében hármas irányultságú - kereskedelmi és közgazda- sági, műszaki, valamint mezőgazdasági — szaktanárképzés folyt. Az egyetemen 1936-ban alakult meg a mindhárom képzési területet átfogó, integrált Gazdasági Szaktanárvizsgáló Bizottság.32 30 Lásd a középiskolai tanárképzésről szóló alfejezetet, továbbá: Víg Albert: Magyarország iparoktatásának története az utolsó száz évben. Bp. 1932.; A magyar felsőoktatás évszázadai i. m. 78., 82. 31 Ballér Endre: A közgazdász szaktanárképzés története. In: A szakmai pedagógusok képzésének története Magyarországon. Szerk. Szövényi Zsolt. Bp. 1991. 55—88.; A magyar felsőoktatás évszázadai i. m. 99., 101., 118. 32 Rakaczkiné Tóth Katalin: A gazdasági szaktanárképzés történetéhez. In: Tanárképzés és humán szolgáltatás. Tanulmányok. Szerk. Szilágyi Klára. Gödöllő 1996. 61-86.; A magyar felsőoktatás évszázadai i. m. 126. 275
