Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Kelemen Elemér: A középiskolai tanárképzés hazai változásainak jogszabályi háttere (1777-2010)
Kelemen Elemér: A középiskolai tanárképzés hazai változásainak jogszabályi háttere (1777—2010) műhelye volt. A kollégium tanárai csoportos és egyéni foglalkozások keretében sokrétű segítséget nyújtottak a tanárjelöltek elméleti és gyakorlati felkészítéséhez.27 A tanárképzés gyakorlatát és az alkalmazási feltételeket szabályozó előírások érvényesítése azonban továbbra is nehézségekbe ütközött; azok is tanárok lehettek, akik nem teljesítették azokat. Ezen a következetlenségen kívánt változtatni „a középiskolai tanárképzésről és a tanárképző intézetekről” szóló 1924. évi XXVII. te. A törvény leszögezte, hogy a középiskolai tanárképzés szaktudományi felelőse az egyetemek bölcsészkara, amely négy év alatt az adott tudományterületet kellő sorrendben megismerteti a tanárjelöltekkel. Ezt a szaktudományos alapot egészíti ki a középiskolai tanárképző intézet, amelynek a tanárjelölt négy éven át kötelezően tagja. A törvény megerősítette az egységes tanítási gyakorlat kötelezettségét is „valamely nyilvános középiskolában, elsősorban a tanárképző intézettel kapcsolatos gyakorló középiskolában”. A középiskolai tanári képesítésről szóló bizonyítványt az egyetem tanárvizsgáló bizottsága adja ki. A követelmények között — a szaktudományi, pedagógiai és módszertani kérdéseken tül nagy teret kaptak az általános műveltség megalapozását szolgáló témakörök (magyar művelődéstörténet, filozófia, logika, lélektan stb.), valamint az élő idegen nyelv(ek) ismerete. A tanári vizsga írásbeli és szóbeli részből állt. A képesítő vizsgái bizonyítvány az iskolai alkalmazás szigorú feltételét jelentette. A tanárképző intézetek szervezeti és működési szabályzatát a következő évben (1925) miniszteri rendelet erősítette meg.28 A középiskolai tanárképzés korszerűsítését, továbbfejlesztését is napirendjére tűzte az 1936-ban megrendezett Országos Felsőoktatási Kongresszus, amelynek ajánlásai hatéves időtartamú képzési szisztémára tettek javaslatot (1. év: előkészítő, szelekciós szakasz; 2-3 év: szak [tudományi] képzés; 4-5 év: speciális, pedagógiai, szakmódszertani képzés a tanárképző intézetben; 6 év: gyakorlóév a gyakorlógimnáziumban).29 27 Tóth Gábor: Az Eötvös Collegium történetének bibliográfiája és levéltári anyaga. Bp. 1987.; Szabadon szolgál a szellem. 1895—1995. Tanulmányok és dokumentumok a száz esztendeje alapított Eötvös József Collegium történetéből. Szerk. Kosa László. Bp. 1995.; Mann M.: Kultűrpolitikusok i. m.; A magyar felsőoktatás évszázadai, i. m.; Németh A.: A magyar középiskolai tanárképzés i. m. 28 Pukánszky Béla: A középiskolai tanárképzés 1924-es reformja Magyarországon. Pedagógiai Szemle 39. (1989) 1045—1055.; Kelemen E.: A magyar oktatási törvénykezés i. m.; Uő: A középiskola helye i. m.; Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és koncepciók a két világháború között. Bp. 1997.; Kelemen E.: A középiskola helye és szerepe i. m.; Ladányi A.: A középiskolai tanárképzés i. m.; Németh A.: A magyar középiskolai tanárképzés i. m. 29 Mann M.: Oktatáspolitikusok és koncepciók, i. m.; A magyar felsőoktatás évszázadai i. m.; Ladányi A.: A középiskolai tanárképzés i. m. 274
