Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Karády Viktor: Egy nagy kutatás margójára. Nemesek, keresztények, zsidók a peregrinus diákságban (1850-1918)
kifejeződő nemzeti lojalitást vagy konformizmust, a születési helyre vagy a szülők lakóhelyére vonatkozó adatokat az érintett települések iskolázási lehetőségeivel, iparosodottságával, nemzetiségi lakosságával összefüggésben, az utónevek szórásának változásait a különböző diáknépességekben az egymást követő évtizedekben, stb. stb. Az ilyen típusú elemzések spektruma tehát igen tág és egy, a tárgy méltóságához és nagyságához illő újfajta szellemi konstrukciót igényel. Ez utóbbi várat még magára. A jubiláló iránti elismerésem kifejezéseként mégis ehhez próbálok meg a továbbiakban néhány szerény alapkövet letenni. Forrásaim itt kizárólag Szögi László és munkatársai által publikált adatbankok összesített feldolgozásából származnak. Alaptémájuk azok az egyenlőtlenségek és különbségek melyek az 1850 és 1918 között külföldi főiskolákon regisztrált honi illetőségű diákság nemzetiségi, vallási és nemesi státuszához köthetők. Egyszerűség kedvéért — mivel a hely nem alkalmas komplexebb statisztikai összeállítások tárgyalására — az összehasonlító elemzést a peregrinus népesség három, a dualista kor társadalmi terében jól elkülönülő és a forrásokban is elkülöníthető csoportjára szűkítettem le. Ezek: a külföldi beiratkozási forrásokban a magyarországiaknál sokkal markánsabban jelzett nemesség, melynek tagjai a feudális elit maradványait alkotják, a peregrinus népességben is sokszorosan túlreprezentált zsidó diákság, mint az új, polgári értelmiség képviselői, valamint a maradék keresztény diákság. Finomabb elemzésben természetesen az utóbbinál itt is el kellene különíteni a nyugati és a keleti keresztényeket éppúgy, mint a nyugatiak között a többségi katolikus és kisebbségi protestáns részlegeket, nem beszélve ezeknek a külföldi képzésre igencsak eltérő mértékben beállított különböző nemzetiségi csoportjairól. Ugyanezeket az elemzéseket évcsoportos adatok alapján érdemlegesen lehetne pontosítani az időbeli változások tisztázása végett. Minderről helyhiány folytán itt le kell mondanunk úgyszintén a témavilág számos más elemének tárgyalásáról, melyek kívül esnek itteni igen szűk fókuszunkon. Ez ugyanis mindössze a diákok társadalmi kiválasztására, a szakválasztásra, illetve a külhoni képzőintézet helyének megválasztására szorítkozik. A következőkben vizsgált összefüggéseket tehát csak egy sokkal igényesebb tanulmányba való bevezetőnek, vagy egy ilyen előzetes vázlatának lehet tekinteni. A társadalmi kiválasztás kutatásában legtöbbször elhanyagolják a regionális és lakóhelyi eredet hatásmechanizmusainak számbavételét, melyet egyaránt jelezhet a születési hely, az iskolázás (például az érettségi) helye vagy a szülők lakhelye. Itt csak a születési helyre utalok az 1. táblázat adatai alapján, kiemelve a diákság és a rokonnépességek elhelyezkedése közötti eltéréseket. A két adatsor természetesen csak nagyságrendben hasonlítható össze, mivel a diákság hátterére vonatkozó adatok a hosszú korszak egészére vonatkoznak, míg a népességi megoszlások csak egy-egy évre. A nagyságrendi eltérések azonban jól értelmezhető tendenciákat írnak le. Karády Viktor: Egy nagy kutatás margójára. Nemesek, keresztények, zsidók a pereginus diákságban (1850-1918) 255
