Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Karády Viktor: Egy nagy kutatás margójára. Nemesek, keresztények, zsidók a peregrinus diákságban (1850-1918)
Karády Viktor: Egy nagy kutatás margójára. Nemesek, keresztények, zsidók a pereginus diákságban (1850—1918) A születéshely által megtestesített lakóhelyi háttér értelmezésének legfőbb hozama a városiasság döntő szerepére utal. Az összes peregrinus többsége városi hátterű a korszakban akkor, amikor az össznépesség több mint háromnegyede még a korszak legvégén, 1910-ben is falusi volt. A kontraszt különösen érvényes a keresztény diákságra, melynek képviseltsége a falusiak között az össznépesség falusi lakossági arányának mintegy felét alkotja, a nemesek között még annyit sem. A városokon kívüli születésű zsidó diákság aránya azonban majdnem eléri a kategória általános népességi arányait, annak ellenére, hogy az 1. táblázat utolsó előtti oszlopa egyértelműen mutatja a zsidóságnak a keresztényekhez képest sokkal magasabb szintű — egyébként közismert — városiasodását. Összefoglalva az 1. táblázat tanulságait, az itteni arányszámok a lakóhelyi háttér szerint háromfajta mobilitási modellt sejtetnek. 1. táblázat zsidó népesség 1910* keresztény népesség 1910* 23,5 4,2 13,1 6,4 5,1 3,7 9,2 4,0 49,2 81,2 100,0 100,0 911 000 17 535 000 Születéshely jellege zsidó diákok nemes keresztény diákok egyéb diákok összes peregrinus diák Budapest és környéke 14,6 13,6 8,1 10,1 törvényhatósági jogú város 20,5 24,3 18,3 19,3 rendezett tanácsú város 20 000 felett* 7,2 9,9 12,3 10,8 más rendezett tanácsú város 12,4 14,9 17,8 16,2 más település 45,4 37,2 43,5 43,1 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 nyers szám 8677 2867 22967 34 551 * Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv. Ú. F. 18. (1910) Bár nem ismeretes a korabeli nemesség egészének lakóhelyi elhelyezkedése, mindenesetre egyértelműnek tűnik, hogy a nemes diákok túlnyomó többsége csak városi háttérrel került abba a helyzetbe, hogy külföldön folytasson felsőbb tanulmányokat. Szerepet játszhatott itt a földvagyonát elvesztő nemes családok férfitagjainak szakmai betagolódása a kiegyezés után szakmásított és expanziónak indult közhivatalnoki gépezetbe, mely a városokban működött. Még döntőbbnek bizonyulhatott persze az a tény, hogy a korszakban gyors gyarapodásnak induló s az érettségin keresztül a felsőoktatáshoz vezető középiskolai hálózat is a városokban helyezkedett el. Ennek is köszönhető, hogy a peregrinus nemes diákoknak majdnem fele egyenesen a nagyobb (20 000 lakost meghaladó) városokból származott. Maga a főváros és a tör256
