Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Karády Viktor: Egy nagy kutatás margójára. Nemesek, keresztények, zsidók a peregrinus diákságban (1850-1918)
Karády Viktor Egy nagy kutatás margójára. Nemesek, keresztények, zsidók a peregrinus diákságban (1850-1918) Immár több mint húsz évvel ezelőtt jelent meg a Szögi László által vezetett gigantikus kollektív vállalkozás eredményeinek első kötete. Nem kisebb célt tűzött maga elé most jubiláló kollégánk és barátunk, hogy a fennmaradt eredeti források teljes körű feldolgozásával feltérképezze a honi értelmiség képzésében és történelmi kialakulásában oly fontos külföldön tanuló diákság személyekre lebontott szellemi és társadalomtörténeti profilját a Trianon előtti Magyarországon, visszanyúlva — amikor ezt a dokumentáció megengedte — egészen a mohácsi vészig. A vállalkozás méreteiben minden bizonnyal a legnagyobb volumenű és a legambiciózusabb mindazokból, amit társadalomtörténeti kutatásunk eleddig egyáltalán megkísérelt. Ezt annál hitelesebben merem állítani, hogy barátunkkal párhuzamosan s az általa szervezett kutatócsoport témakeretét részben kitágítva magam is megkíséreltem Nagy Péter Tiborral néhány évvel ezelőtt egy forrásanyagát és módszertanát illetőleg rokon ihletésű prozopográfiai felmérés-sorozatot a középiskolai érettségizőkre, a főiskolai és egyetemi népességre és egy sor értelmiségi csoportosulásra nézve nagyjából a feudalizmusból kinőtt régi rendszer évszázadára (cca. 1850—1950) fókuszálva s ismerem az ilyen típusú és dimenziójú vizsgálódások technikai és intellektuális buktatóit és kihívásait.1 A két kutatás egyébként nem kisrészt fedi egymást, hiszen az abszolutista és a dualista korszak peregrinusai értelemszerűen megtalálhatók a korszak érettségizői között is (hiszen ezek túlnyomóan a honban végezték középiskolai tanulmányaikat) éppúgy, mint a korabeli magyarországi főiskolák és egyetemek hallgatói között. Ezeknek egy töredéke külföldön diplomázott, míg a külhoni egyetemeken és főiskolákon megforduló diákság valószínűleg ennél nagyobb hányada Magyarországon végzett, illetve itt is szerzett képesítést. A két vállalkozást mégsem lehet összehasonlítani, amennyiben jubiláló 1 Lásd az Európai Kutatási Tanács ELITES08 nevű projektjét, mely Magyarországon kívül két balti államra, Lettországra és Észtországra is vonatkozott cca. 1870 és 1948 időhatárok között. 253
