Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Héjja Julianna Erika: A közigazgatási tisztviselőkkel szemben támasztott képzési és képesítési előírások a 19. századi történetéből - Juhász Réka Ibolya: Bihar megyei diákok a Nagyváradi Királyi Jogakadémián 1801 és 1830 között
Juhász Réka Ibolya: Bihar megyei diákok a Nagyváradi Királyi Jogakadémián 1801 és 1830 között diákjainak közel 65%-a ismeretlen a számunkra. Az összehasonlításban ismét csak a meglévő adatokból készült statisztikai adatok kerülnek közlésre, hogy összehasonlíthatóak legyenek, viszont ezek az adatok csak megközelítőleg lehetnek helyesek. A táblázat adataiból megfigyelhető, hogy a diákság döntő többségét a helyi nemesség adta, az összes vármegye adataihoz képest felülreprezentált, ahogy a főnemesek aránya is. Ezzel szemben a polgárok aránya nem érte el a 24%-ot, vagyis a hallgatók körülbelül egyharmadát alkothatták, míg a nemtelenek aránya jóval alulreprezentáltabb az összes vármegye adataihoz képest. A foglalkozásszerkezet vizsgálatát nehezíti, hogy kevés adat áll rendelkezésünkre a szülők vagy gyámok foglalkozásáról. Az 1801 és 1830 között az intézményben tanult hallgatók mintegy 65%-ának esetében nem ismerjük ezt az adatot, a Bihar vármegyeiek esetében pedig a hallgatók 40%-nak. A következő adatok ezért csak iránymutatásként szolgálhatnak az egykori, valós foglalkozásszerkezetben jelentős eltérések lehettek. A következő táblázatban csupán az ismert adatokat vettük számba, ahogy a megelőző esetekben is, mivel az ismeretlen adatok olyan mértékben módosítanák a százalékos arányokat, hogy a nem Bihar vármegyei és a Bihar vármegyei diákok adatainak összevetése nem lenne lehetséges. 5. táblázat Társadalmi megoszlás az összes vármegyében és a Bihar vármegyei diákok körében (1801—1830) összes vármegye Bihar vármegye fő % fő % főnemes 8 0,88 4 2,14 nemes 414 45,70 111 59,36 polgár 224 24,72 44 23,53 nemtelen 255 28,15 27 14,44 bizonytalan 5 0,55 1 0,53 összese 906 100 187 100 A szülők foglalkozása döntő többségében megyei és városi hivatalnok kategóriában került felsorolásra, amely az összes vármegye esetében is igencsak felülreprezentált. Ide olyan foglalkozások kerültek, mint az ülnökök, a jegyzők, a bírák,57 a szolgabírók, az adószedők, vagy a biztosok. Ezek a személyek már maguk is rendelkeztek egy magasabb fokú végzettséggel, sok esetben jogi tanulmányokat végeztek, így érthető, hogy a gyermekeiket is erre a pályára szánták. 57 Esetükben egy másik kategória is elfogadható lett volna. 236
