Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Héjja Julianna Erika: A közigazgatási tisztviselőkkel szemben támasztott képzési és képesítési előírások a 19. századi történetéből - Juhász Réka Ibolya: Bihar megyei diákok a Nagyváradi Királyi Jogakadémián 1801 és 1830 között
Juhász Réka Ibolya: Bihar megyei diákok a Nagyváradi Királyi Jogakadémián 1801 és 1830 között 6. táblázat A Bihar megyei szülők foglalkozásszerkezetének vizsgálata a teljes adatbázis alapján (1801-1830) Foglalkozás összes vármegye csak Bi me tar vár- вУе fő % fő % megyei és városi hivatalnokok 343 30,27 105 32,92 uradalmi tisztviselő 136 12,00 44 13,79 egyházi személy 172 15,18 43 13,48 iparos, kézműves 99 8,74 20 6,27 tanár, humán értelmiség 55 4,85 17 5,33 kereskedő 61 5,38 16 5,02 ügyvéd, bíró 28 2,47 13 4,08 állami értelmiségiek 69 6,09 10 3,13 haszonbérlő, gazdálkodó 40 3,53 10 3,13 katona, katonatiszt 26 2,29 9 2,82 gyáros, bankár, magánzó 29 2,56 9 2,82 orvos, sebész, gyógyszerész 25 2,21 9 2,82 birtokos tulajdonos 14 1,24 6 1,88 mérnök, építész, gépész, bányatiszt 9 0,79 3 0,94 művész, zenész, író, újságíró 8 0,71 2 0,63 paraszt, földműves 9 0,79 1 0,31 erdész, állatorvos 8 0,71 1 0,31 bizonytalan 2 0,18 1 0,31 összes meglévő adat 1133 100,00 319 100,00 A 14%-ot közelítette meg az uradalmi tisztviselők gyermekeinek aránya, mely kissé meghaladja az összes vármegye átlagát. Ide lettek besorolva az ispánok, tiszttartók, gazdatisztek. Alig marad el mögötte a harmadik helyen az egyházi személyek kategóriája, mely magasabb, mint az összes vármegye átlaga. Ide elsősorban a görögkatolikus papok gyermekei tartoznak, de vannak köztük görögkeletiek, valamint reformátusok is. Az előforduló 17 esetben pedig a diák gyámja valamilyen római katolikus papi tisztséget viselő személy. Az iparosok és kézművesek már alig haladják meg a 6%-ot, mégis jelentőségük nem elhanyagolható a vármegyében, ahol a korszakban virágzásnak indult a kézművesség. A szatmári békét követően a kézművesek létszáma is növekedésnek indult a vármegyében. Ezt mutatja, hogy mennyi céh kapott szabadalomlevelet a 18. század második felében és a 19. század elején. 1769- ben nyertek ilyen okmányt Nagyváradon a kőmívesek, ácsok, kőfaragók, cserepesek, üvegesek, magyar és német szabók, egyesülve pedig az asztalosok, esztergályosok, lakatosok, puskaművesek. 1772-ben a csizmadiák, 1779-ben pedig a kovácsok. A kötélverők és szitakötők 1820-ban nyerték el e kiváltsá237
