Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Gazda István: Fizika tankönyvek, műszaki és népszerűsítő fizikák Magyarországon a reformkorban és az abszolutizmus időszakában (1825-1860)
Héjjá Julianna Erika: A közigazgatási tisztviselőkkel szemben támasztott képzési és képesítési előírások 19. századi történetéből A már - legkésőbb - 1883-tól szolgálatban álló Békés megyei tisztviselők közül többen 1892-ben váltak meg posztjuktól, lemondás vagy nyugdíjazási igény érvényesítése miatt. Az érintett álláshelyekre a komoly közigazgatási tapasztalattal rendelkező Kovács Mihály szeghalmi, ifj. Jancsovics Pál békési, Eördögh Lajos orosházi főszolgabírák és Nagy Károly árvaszéki elnök távozása után írtak ki pályázatot, amelyre kizárólag helyből, tizennégy tényleges vagy tiszteletbeli Békés vármegyei dsztviselő jelentkezett. A pályázók által bemutatott képesítő okiratokat vizsgálva azt látjuk, hogy egy fő államtudományi tudori oklevelet mutatott fel, ketten-ketten jogtudori, illetve ügyvédi oklevéllel rendelkezek, nyolcán államvizsga bizonyítványt csatoltak irataikhoz. Egy személy leckekönywel és — pontosan meg nem nevezett helyről származó — „hivatalos bizonyítvánnyal” jelöltette magát. A három főszolgabírói és két szolgabírói poszt kedvezményezettje kivétel nélkül államvizsga bizonyítvánnyal pályázott, kiegészítve azzal, hogy az orosházi főszolgabírónak megválasztott dr. Bartóky József jogtudori oklevéllel is rendelkezett. Békés vármegye új árvaszéki elnöke 1873-ban szerzett ügyvédi és 1874-ben kiállított váltóügyvédi oklevelet, míg az árvaszéki ülnök jogtudori oklevelet, a másodaljegyző pedig — a főszolgabírákhoz, szolgabírákhoz hasonlóan — államvizsga bizonyítványt mutathatott fel.14 Az 1892-ben megválasztott árvaszéki elnök, Jancsovics Péter 1893-ban rendkívül szigorúan véleményezte a hivatalához beosztott árvaszéki jegyzői állásra jelentkezőket. Olyan jelöltet látott volna szívesen, aki legalább jogtudományi államvizsgálati bizonyítvánnyal rendelkezik, mivel — szerinte — az „államtudományi államvizsgálati bizonyítvány előadói tiszt betöltésére alaki képesítést nem nyújt”.15 Egy 1904-ből fennmaradt, rendkívül érdekes forráscsoport — 95 Békés megyei tisztviselő, segéd- és kezelőszemélyzeti alkalmazott személyi adadapja16 — szerint a kvalifikációs törvény kihirdetése utáni huszadik évben egy kereskedelmi iskolai tanulmányait bizonyítvánnyal igazolni nem tudó, 1869-től működő szolgabíró kivételével valamennyi Békés megyében rendszeresített poszt betöltője a hivatala gyakorlásához előírt képesítéssel rendelkezett. A központi és járási tisztségviselők közül 37-en felsőfokú tanulmányokat folytattak, jogvagy államtudományi tanulmányokat igazoltak, az orvosok orvostudori oklevelet és egy kivétellel sikeresen kiállt tiszti orvosi bizonyítványt mutattak be. A rendkívül fiatalos korösszetételű, ádagosan 38 éves hivatalnokgárda 17%-a a minősítési törvény előtt szerezte meg legmagasabb iskolai végzettségét, a nagy többség — életkorából adódóan is — az 1883. évi jogszabály előírásai figyelem- bevételével készülhetett a közigazgatási pályára. A díjnokok, írnokok között 14 MNL BéML IV. B. 401. b. Békés vármegye főispánjának iratai, Általános iratok, 1794/1892. 15 MNL BéML IV. B. 407. b. VIII. 748/1893. 16 MNL BéML IV. 425. Békés vármegye közponű és járási tisztviselőinek törzskönyvi lapjai (a továbbiakban: IV. 425.), 1—95. tétel. 223
