Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Gazda István: Fizika tankönyvek, műszaki és népszerűsítő fizikák Magyarországon a reformkorban és az abszolutizmus időszakában (1825-1860)
Héjjá Julianna Erika: A közigazgatási tisztviselőkkel szemben támasztott képzési és képesítési előírások 19. századi történetéből Györgyöt leszámítva — a korábban hivatalban lévő tisztviselőket választották újra. A főjegyzői állást a már három éve hivatalban lévő Márki Lajos (1851— 1888) nyerte el. Állásba jutása kapcsán jegyezte fel fivére, a történetíró Márki Sándor: „[1880. május] 19-én Lajos bátyámat Békés vármegye egyhangúlag megválasztotta a maga főjegyzőjévé. Segítse isten! О nem panaszkodhatok boldogulása ellen: 29 évéhez képest nagyon jól haladt. Csak az a kár, s rá nézve talán végzetes is, hogy diplomája nincs, és most már alig is lesz. Pedig egy közigazgatási dsztviselőnek jövője manap e nélkül nagyon föltételes! Egyébiránt ő ügyes fiú, jó eszű és szorgalmas, s remélem és óhajtom is, hogy az eddig is hízelgőén mutatkozott közbizalmat meg tudja őrizni magának.”12 Az 1883-ban csabai főszolgabíróvá újra megválasztott Eördögh Frigyes régi-új hivatalát alig fél évig viselhette, mivel 1884 júniusában meghalt. A helyére került Sztraka György esetében éppen a közbizalom hiányzott: 1884. szeptemberi megválasztása ellen dr. Báttaszéki Lajos békéscsabai köz- és váltóügyvéd fellebbezést nyújtott be a törvényhatósági bizottsághoz. Érvelése szerint „György Aladár »[Az] Egyetemes müvelődéstörténelem vázlata« című munkájának 31. és 32. lapján olvasható, hogy a chinaiak már a 2155-dik évben Krisztus születése előtt különös súlyt fektettek többek közt arra, hogy »államhivatalokra egyedül szigorú vizsgák létété után lehet jutni«. Aminek a műveltség dolgában stabil chinaiak már a 2155-ik évben Krisztus születése előtt érezték szükségét, annak belátására mi csak 1883-ik évben jutottunk Krisztus születése után, az 1883. évi I. törv. cikkel, mely a köztisztviselők minősítéséről szól. Igaz, hogy ily törvény hiányában is sok megye, józan tapintat által vezérelve, mindannak dacára, különösen a fontosabb kormányzati állásokra csupán képzett és képesített férfiakat választott, csak ilyeneket tisztelt meg bizalmával. E megyék sorába kivált Békés vármegye tartozott, mely minden tételes törvény nélkül is, különösen az állam közigazgatásában olyan kiváló tényezőként működő szolgabírákat mindig csak okleveles egyének sorából választá. Ez addig történt, míg törvény nem volt. Most, hogy pozitív törvény van, mely bizonyos — habár elég szerény — képzettséget követel a közigazgatási tisztviselőtől, most kellett Békés vármegyében először előfordulni azon esetnek, miszerint egy ily fontos hivatal viselésére merőben képtelen férfi, Sztraka György úr lett megválasztva.”13 A Báttaszéki-féle fellebbezésnek - amely Sztraka György egy évi eperjesi jogi tanfolyamlátogatását kevesellte és a megkívánható gyakorlati képzettség igazolását hiányolta — a belügyminiszter végül nem adott helyt, megállapítva, hogy Sztraka jogszerűen kijelölhető és megválasztható volt. Az elkövetkezőkben közel húsz évig — 1903-ban történt nyugdíjazásáig — megszakítás nélkül hivatalban is maradt. 12 Márki Sándor naplói. I. 1873-1892. Szerk. és s. a. r. Erdész Ádám. Gyula 2015. 218. 13 MNL BéML IV. B. 407. b. Békés vármegye alispánjának iratai, Általános iratok (a továbbiakban: IV. B. 407. b.), IV. 356/1884. ' 222
