Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)

Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Gazda István: Fizika tankönyvek, műszaki és népszerűsítő fizikák Magyarországon a reformkorban és az abszolutizmus időszakában (1825-1860)

Héjjá Julianna Erika

A közigazgatási tisztviselőkkel szemben támasztott képzési és képesítési előírások 19. századi történetéből

Magyarország a 19. század első feléig a szó szoros értelmében véve jogásznemzetnek számított, a történetíró Horváth Mihály megjegyzése szerint „az ország méltán gúnyoltathatott prókátorok országának”. A reformkori nemesi műveltségeszmény a táblabíróvilág tradicionális példájának megfelelő retorikai műveltség volt; az számított műveltnek, aki megtanult latinul, ismerte a hazai jogot, és rendelkezett a közéleti szereplés alapvető készségével, jól tudott szónokolni. Az egyetien főiskola, amit nemesemberhez méltónak tartottak, a pesti egyetem jogi fakultása és a jó néhány vidéki jogakadémia volt. Jogásznak lenni nemcsak annyit tett, mint jogi végzettséggel rendelkezni. A jogászhivatás a praxisban szerzett tapasztalatok alkalmazását is jelenthette a törvényhozás, a törvénykezés vagy a közigazgatás valamely területén, továbbá előfeltétele volt a politikai karriernek, önkormányzatoknál és központi kormányszerveknél egyaránt.1

Békés vármegye tisztviselői elitjére pillantva a 19. század folyamán hasonló tendenciát figyelhetünk meg. Az alispáni, jegyzői, ügyészi, adószedői, számvevői, szolgabírói, esküdti és fizetéses táblabírói (utóbb törvényszéki bírói) álláshelyek fokozatosan növekvő számú2 betöltőinek iskolai végzettségét vizsgálva szembetűnő a jogi tanulmányokat folytatók többsége. 1812-ben a Békés megyei tisztviselők 55%-a,3 1846-ban, 1860-ban 84—84%-a, 1868-ban

1 Horváth Mihály: Magyarország történelme. VIII. Bp. 1873. 498M99.; Mályus^né Császár Edit: Katona pesti jogásztársasága. Irodalomtörténet 53. (1971) 1. sz. 170—180.; Me%ey Barna: Egy jogászkarrier a 19. században. Csemegi Károly (1826-1899). 18-21. https://www.ajk.elte.hu/file/Kodiftkacio_MezeyBarna.pdf, letöltés 2017. okt. 11.; Molnár András: Deák Ferenc a Győri Királyi Akadémián, 1817—1821. Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények (2003) 11. sz. 27.

2 A számításba vett posztokon 1812-ben 17, 1846-ban 21, 1860-ban 28, 1868-ban 32 főt találni.

3 Az 1812. évi mintát alkotó 17 tisztviselő közül 11 esetében rendelkezünk a tanulmányokra vonatkozó adattal, utóbbiak 55%-a jogot hallgatott, 45% esetében viszont - egyelőre legalábbis — csak a középiskolai, gimnáziumi képzés regisztrálható.

217