Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Gazda István: Fizika tankönyvek, műszaki és népszerűsítő fizikák Magyarországon a reformkorban és az abszolutizmus időszakában (1825-1860)
Gazda István: Fizika tankönyvek, műszaki és népszerűsítő fizikák Magyarországon a reformkorban és az abszolutizmus időszakában (1825—1860) Fizikák a református népiskolák, algimnáziumok és alreáliskolák számára Ezek aránylag szerény terjedelmű munkák, amelyek megjelentetését az 1806-os II. Ratio Educationis, majd az 1849-ben megfogalmazott Entwurf írta elő.4 A református tanintézetek közül a sárospatakiak számára Kézy Mózes írt fizikát, először latinul (1818, 1828), majd magyarul (1830), s az utóbbit később a főiskola természetrajzi témákban is járatos orvosa, Soltész János ismét kiadta, majd Kézy tanszéki utóda, Molnár István új feldolgozást készített a munkából. A különböző bibliográfiák Soltész és Molnár szerzőségét erőteljesen keverik, de valószínűnek látszik, hogy a változatlan kiadást Soltész, az átdolgozott kiadást pedig Molnár tanár úr készítette. Sárospatakhoz még egy érdekes kiadvány kötődik: Vay Károly — mint 18 éves diák - külföldi tanulmányúján eljutott Schellinghez is, akinek előadásai nyomán Faraday akkor nyilvánossá vált felfedezéséről 1834-ben adott közre egy kis magyar nyelvű kötetet. Ez volt az első önálló hazai kötet, amely Faraday munkásságával foglalkozott.5 Tegyük hozzá, hogy ebben az időszakban itthon elsősorban Jedlik tanulmányozta Faraday kutatásait. Marosvásárhelyen Bolyai Farkas több tárgyat is tanított a református kollégiumban, s annak algimnáziumi tagozata számára készített egy fizikát 1834-ben, de tudjuk, hogy felgimnáziumi szinten is oktatott fizikát, amelynek kézirata 2013-ban napvilágot is látott.6 A pápai református kollégiumban az akadémikus Tarczy Lajos adott ki tankönyvet,7 külön az algimnáziumi és külön a felgimnáziumi (kollégiumi) hallgatók számára. 1843-ban jelent meg Népszerű természettan-л, a következő 4 Ratio Educationis. Ford., jegyz. és mutatókkal ell. Mészáros István. Bp. 1981. 432. + 4 tábla; Az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák szervezeti terve. Ford. Schaffhauser Ferenc. Bev. és magy. Zibolen Endre, sajtó alá rend. Horánszky Nándor. Bp. 1990. 220. Az iskolák vonatkozásában komoly eligazodási lehetőséget nyújt a következő kötet: Mészáros István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája, 996—1948. Általánosan képző középiskolák. Bp. 1988. 367. 5 Schellingről lásd bővebben: Gurka De^ső: A schellingi természetfilozófia és a korabeli természettudományok korrespondenciái. Doktori (PhD) értekezés. Gépirat. Bp. 2005. 6 Bolyai Farkas fizikája és csillagászata. Másfél évszázada lappangó kéziratok. Szerkesztette és magyarázatokkal ell. Gündischné Gajzágó Mária — Szenkovits Ferenc. A szerkesztésben közrem. Gündisch György. Bev. Szabó Péter Gábor. Csillagászati szaklektor: Csaba György Gábor. Sajtó alá rend. Gazda István és Láng Veronika. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 98.) Bp.—Marosvásárhely 2013. 280. + DVD mell. - URL: http://real.mtak.hu/56337/ 7 Tarczayról lásd Török József: Emlékbeszéd Tarczy Lajos rendes tag felett. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. III/l.) Bp. 1885. 11, [1]. 198
