Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Durovics Alex: A Pozsonyi Líceum hallgatói a 19. század első felében
Durovics Alex: A Pozsonyi Líceum hallgatói a 19. század első felében Társadalmi tagozódás és foglalkozás szerkezet Ami a diákság társadalmi tagozódását illeti, arra csupán a szülőkre vonatkozó adatokból következtethetünk. A diákok többségénél azonban a legtöbb esetben az apa nevén kívül, vagy annak foglalkozását vagy társadalmi helyzetét tüntették fel. Éppen ezért egyik kategóriában sem rendelkezünk pontos információkkal. Az alábbi táblázat összegző módon jeleníti meg annak a néhány diáknak fent említett adatát, akik esetében biztos információkkal rendelkezünk. 7. táblázat Hallgatók tagolódása társadalmi helyzetük alapján Társadalmi állás Létszám % Főnemes 20 0,59% Nemes 502 14,88% Polgár 438 12,98% Nemtelen 28 0,83% Nincs adat 2385 70,72% Összes 3373 100,00% Ezek alapján, annyi megállapítást tehetünk, hogy a Pozsonyi Líceum elsősorban az evangélikus köznemesség és polgárság számára szolgált elsődleges képzési intézményként. Ha ehhez hozzá vesszük mindazon információkat, amelyek a szülők foglalkozását tartalmazzák, ezt az állítást megalapozottnak vehetjük. Ezek esetében már jóval több adattal rendelkezünk. Az alábbi táblázaton belül az egyes foglalkozásokat nagyobb csoportokba sorolva ábrázoltam, feltüntetve rajta az első 10 legnagyobb értékkel rendelkező kategóriát. Mint látható az előző táblázathoz képest arányaink megfordultak. A szülők foglalkozás szerinü megoszlása esetében több mint a diákság 70%-áról van adatunk. Ezek alapján olyan szülők küldték legnagyobb arányban gyerekeiket a líceumba, akik maguk is valamely egyház szolgálatában álltak. A fentebb közölt adatok alapján meg kell jegyeznünk, hogy nem csupán evangélikus lelkészek tartoznak ebbe a csoportba, hanem református lelkészek, görögkeleti papok éppen úgy, mint izraelita rabbik. Természetesen részarányaik az evangélikus lelkészekhez mérten elhanyagolhatók, azonban jelenlétük az elkészült adatbázisban mindenképpen érdekes. Társadalmi rang alapján a megyei és városi hivatalnokok magas száma alátámasztja az előző táblázat értékeit, mivel a korszakban ilyen pozíciókat vármegyék esetében a köznemesség, városok esetében pedig többnyire azok tanult polgársága töltött be. Ugyancsak nagyobbrészt a városi polgárságra jellemző foglalkozás kategóriák az iparosoké, valamint a kereskedőké. Ezzel szemben a 8. helyen szereplő földműves kategória a társadalmi pozíció tekintetében feltehetőleg a nemtelenek csoportjához tartozik javarészt. Általánosságban 193
