Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)

Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Durovics Alex: A Pozsonyi Líceum hallgatói a 19. század első felében

Durovics Alex:

A Pozsonyi Líceum hallgatói a 19. század első felében

megállapíthatjuk, hogy a művelt, a kor viszonyai között képzettnek mondható foglalkozási csoportok túlsúlya jellemzi táblázatunkat.

8. táblázat

Hallgatók megoszlása szüleik foglalkozása szerint

Foglalkozáscsoport

Létszámok

%

egyházi személy

533

15,80%

megyei és városi hivatalnok

427

12,66%

iparos, kézműves

339

10,05%

kereskedő

331

9,81%

tanár, humán értelmiség

256

7,59%

haszonbérlő, gazdálkodó

165

4,89%

uradalmi tisztviselő

96

2,85%

paraszt, földműves

83

2,46%

orvos, sebész, gyógyszerész

66

1,96%

ügyvéd, bíró

41

1,22%

egyéb

80

2,37%

ismeretlen

956

28,34%

összesen

3373

100%

Összefoglalás

A 19. század első felét megelőző korábbi korszakokhoz képest rendezettebb viszonyai közepette az evangélikusok pozsonyi iskolája, ha nem is maradéktalanul, de ki tudta használni a kor fejlődést és kibontakozást nyújtó lehetőségeit. Diáklétszámára nézve központi szerepet kell tulajdonítanunk az intézménynek, mely az evangélikus oktatási hálózaton belül érdekeinek mindenkori képviseletével, de érdemi módon tudott bekapcsolódni az evangélikus oktatási reformok folyamatába. A több nemzetiséget is oktató intézmény, mint láttuk — legalábbis a többi hasonló iskolához képest — bizonyos értelemben a királyság határain túlnyúló vonzáskörzettel bírt. Annak területén pedig képzése még a legtávolabbi helyekről, így a határőrvidékről és Erdélyből is magához vonzotta a felsőbb tanulmányokat folytató diákokat. Kérdésen felül áll az iskola számadatokkal is bizonyítható evangélikus volta és szerepe annak értelmisége képzésében.

194