Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Durovics Alex: A Pozsonyi Líceum hallgatói a 19. század első felében
Durovics Alex: A Pozsonyi Líceum hallgatói a 19. század első felében tisztek és egyszerű földművesek. Jelenlétük az evangélikusok pozsonyi iskolájában már csak azért is érdekes, hiszen a korszakban kiterjedt, több évszázados múltra visszatekintő híres iskolák egész hálózatával rendelkeztek.59 6. táblázat A hallgatók felekezeti tagozódása Vallás Létszám % Evangélikus 2694 79,87% Református 238 7,06% Görögkeleti 228 6,76% Izraelita 206 6,11% Római katolikus 1 0,03% Ismeretlen 6 0,18% Összesen 3373 100,00% A görögkeleti vallású diákok aránya a harmadik legnagyobb a vizsgált korszakban. Hasonlatosan a reformátusokhoz, képviselőik, bár 1811-től ott vannak az intézmény diákjai között, létszámukban jelentősebbé csak az 1830- as évek második felében válnak, ádag évi 13 fővel. Jelenlétük a reformátusokhoz képest azonban érthető, hisz 1846-ra a lakosság mintegy 15%-át kitevő görögkeleü vallásnak a királyság területén nem voltak igazán jelentős képzési központjai. Verseci kis- és újvidéki gimnáziumuk, valamint az egyetlen főiskolai szintnek tekinthető karlócai érseki líceumukkal aligha jelenthették értelmiségük megfelelő utánpótlásának biztosítását.60 Emellett a katolikusoktól idegenkedő szerbek szívesebben látogattak inkább protestáns intézményeket, mivel ezekben a felekezetekben a katolicizmussal szemben egyfajta szövetségest láttak.61 A forrásokban feltüntetett származási helyük tekintetében az ország déli, kisebb részben középső területeiről, jobban mondva Bács (70), Szeréna (39), Temes (25), Arad (17), Torontál (16) és Pest-Pilis-Solt (10) vármegyékből, valamint a határőrvidékről (25) érkeztek. Szüleik foglalkozására nézve 152 esetben van adat. Ezek alapján döntő többségük kereskedő (62), vagy valamilyen egyházi feladatot ellátó személy (23), de akadnak köztük kézműves (19) és földműves (9) családból érkezettek is. Ezek a líceumban tanuló, feltételezhetően szerb nemzetiségű diákok társaikhoz hasonlóan szerveződtek és egy irodalmi kör létrehozása mellett még egy könyvtárat is létesítettek.62 59 A magyar nevelés története i. m. 296. 60 A magyar nevelés története i. m. 297. 61 Komis Gj.: A magyar művelődés eszményei i. m. II. 203. 62 Komis Gy.: A magyar művelődés eszményei i. m. II. 175. 192