Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Durovics Alex: A Pozsonyi Líceum hallgatói a 19. század első felében
Durovics Alex: A Pozsonyi Líceum hallgatói a 19. század első felében is — konzerválta a latin nyelvű oktatást, másik nagy akadályt jelentett a külföldi egyetemeken mindinkább nemzeti nyelven tartott tanulmányok folytatására.47 Mint a táblázatban látható, vizsgált korszakunk első 8 évének 127 fős ádagához képest a következő 8 évben, tehát 1819 és 1826 között a líceum diákjainak ádaga 184 főre emelkedett. A növekedés ezt követően is folytatódott, még ha egy, a korábbiakhoz képest mérsékeltebb formában is. 1827 és 1834 között a líceumisták 8 éves átiaga 196 fő volt. Ebben az időszakban csupán 3 évben (1831, 1832, 1834) csökkent az éves diáklétszám 200 fő alá. Vizsgált értékeink alapján IV. vizsgált korszakunkban (1835—1842) volt a legmagasabb az intézmény hallgatóinak száma, amikor a 8 év ádaga már 232 fő volt. Pontosabban megnézve jelentős növekedésről csak 4 évben, 1838 és 1841 között beszélhetünk, mert a gyorsirányú növekedést az 1842-es évtől kezdődő stagnáló időszak váltja fel. A visszaesés egyik okának minden bizonnyal a korszakban mindinkább kibontakozó magyar nyelv térnyerését kell látnunk a királyság területén. Függedenül a magyar nyelv ügyében hozott rendelkezésektől — melyek az állami és katolikus tanintézetekkel szemben nem vonatkoztak a protestáns iskolákra48 — az evangélikusok egyetemes gyűlése 1840. szeptember 10-i ülésén a magyar nyelv fokozottabb oktatása felől döntött iskoláiban. Az oktatás nyelvének, néhány tantárgyat leszámítva, a magyar nyelvet jelölte ki, és bevezette többek között oktatásának és irodalmának kötelező jellegét is.49 A Pozsonyi Líceum működését jelentősen befolyásolta az evangélikusok 1841. szeptember 8—10. között megtartott egyetemes gyűlése, mely véget vetett az egyes evangélikus iskolákon belül nyelvművelő társaságokként indult, de korszakunk végére — a magyar tanítási nyelv bevezetésének hatására is — mindinkább radikalizálódó nemzetiségek diáktársaságainak.50 A pozsonyi líceum falai között 1788-tól több ízben megszüntetett, majd újraalapított magyar társaság,51 német önképzőkör,52 1803-tól pedig egy szlovák nyelvművelő társulat működött. Utóbbi — az 1835-tól helyettes tanárként alkalmazott — Ludovit Stúr irányítása alatt 1839-re az iskola tanárai mellett a felsőbb hatóságok figyelmét is mindinkább felkeltette.53 Nádori felszólítás járult hozzá, hogy az ügy többszöri megvitatását követően az említett egyetemes gyűlés a szélsőséges hangot megütő szláv társaságok eltörléséről döntött. Kivételt egyedül a hittudományi hallgatók esetében tettek, mert számukra az ékesszólási, prédiká- ciós (homiletikai) gyakorlatok érdekében szükséges volt az ilyen társulatok 47 BucsaiM.: A protestantizmus története i. m. 200. 48 Mészáros I.: Középszintű iskoláink kronológiája i. m. 72. 49 Haán L.: A magyarországi ágostai hitvallású i. m. 61. 50 Haán L.: A magyarországi ágostai hitvallású i. m. 62. 51 Bodolay Gé%a: Irodalmi diáktársaságok 1785-1848. Bp. 1963. 18. 52 Komis Gy.: A magyar művelődés eszményei i. m. II. 175. 53 Markusovs^ky S.: A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum i. m. 459-460. 187
