Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Batalka Krisztina: A műegyetemi hadikórház (1914-1918)
Batalka Krisztina: A műegyetemi hadikórház (1914—1918) engedésének diskurzusa is, ám a háború egyik „vívmányának” minősíthető női emancipáció eredményei itt végül csupán felemás módon érvényesültek. A háború e mellett egy sor új feladat és kihívás elé állította az intézményt. A hátországban egyre nehezedő megélhetés elsősorban a középosztályt (például műegyetemi hivatalnoki, tisztviselői réteg) érintette. A műegyetemisták eltartói jelentős részben a kisiparosok, kiskereskedők, állami és magántisztviselők közül kerültek ki, így a családok elszegényedése rendkívül megnehezítette, majd megoldhatatlan szociális kérdéssé tette a diákok helyzetét.* 3 Az első világháború új műszaki ismeretek, technikai találmányok egész tömegét eredményezte, amelyek végül döntő mértékben befolyásolták a háború menetét is, a hadvezetésnek szüksége volt a műegyetemi oktatási-kutatási infrastruktúrára és a szellemi kapacitás háborús célokra történő hasznosítására. Az intézmény így műhelyeit, laboratóriumait, felszerelési tárgyait, berendezéseit, valamint tanári karát és szakmunkásait gyakran a honvédség rendelkezésére bocsátotta.4 Az egyetem épületeit igénybe vevő hadiügyek egyike az 1914 októberében létesített hadikórház fenntartása és működtetése volt. Jelen tanulmány erről a speciális műegyetemi hadi szerepvállalásról nyújt összefoglalást. Az első világháború idején az egészségügyi intézmények a hadi cselekményeknek megfelelően a fronton, az ellátási területen, illetve a hátországban félévére további 20%-kal, majdnem 400 fővel csökkent a hallgatók száma. A mélypontot az 1916/17. tanév II. féléve jelentette alig 600 beiratkozóval. A statisztikákat az Egyetemi Tanács jegyzőkönyvei, Ш. az adott tanévi évkönyvek statisztikai függelékei közük: BME Levéltára (a továbbiakban: BMEL) 3/a. 4. doboz, a Magyar Királyi József Műegyetem egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvei, 1914. november 27., 167. napirendi pont, 1915. március 31., 114. napirendi pont, valamint A Magyar királyi József Műegyetem 1915/16. tanévének megnyitásakor MDMXV. szeptember hó 29-ikén tartott Beszédek. Bp. 1916. (a továbbiakban: Beszédek); A Magyar királyi József Műegyetem 1916/17. tanévének megnyitásakor MCMXVI. évi október hó 1-én tartott Beszédek. Bp. 1917.; A Magyar királyi József Műegyetem 1917/18. tanévének megnyitásakor 1917. szeptember hó 23-án tartott Beszédek. Bp. 1917. 3 A hallgatói megélhetés problémái maguk után vonták a diákmozgalmak hosszútávra kiható radikaüzálódását. A hátországi nehézségek a társadalmi ellentéteket is felerősítették, amely már a numerus clausus bevezetése előtt súlyos következményekkel járt a jelentős számarányú (körülbelül 40%-ot kitevő) zsidó műegyetemisták számára. Ugyanakkor a megélhetési nehézségek példás közösségi összefogást eredményeztek az egyetem egészségügyi és szociáüs intézményei (például Technikus Ebéd) fenntartása érdekében (ezzel együtt feüsmerték azt is, hogy szükséges az egyetem és egyesületei társadalmi kapcsolatainak szélesítése). 4 Az intézménynek jelentősen felértékelődött — a duaüzmus kori iparfejlesztés során már feüsmert - társadalmi-gazdasági szerepe, valamint az egyre inkább speciaüzálódó gyakorlati tudás átadásának fontossága. Mindezek új iparágakat, kutatásokat alapoztak meg, tanrendi változásokat eredményeztek, valamint az 1920-30-as években az ipar és az egyetem kapcsolata is egyre szorosabbá vált. 154
