Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)

Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Batalka Krisztina: A műegyetemi hadikórház (1914-1918)

Batalka Krisztina: A műegyetemi hadikórház (1914—1918)

működtek. A szállítható állapotú, de alapvetően súlyos sebesültek kerültek vissza a hátországi kórházakba, mivel ezek megfelelőbb felszereléssel rendelkeztek. Az oktatási és egyéb intézményekben fenntartott 29 ilyen budapesti egészségügyi intézmény felállítására azért volt szükség, mert a honvédség egyetlen helyőrségi kórháza nem tudta volna ellátni a fővárosba visszatérő sebesülteket. A honvédség által a hátországban fenntartott hadikórházak közé tartozott a királyi József Műegyetem 300 ágyas intézménye is, amelyet az egyetem tanári kara létesített, és amely a háború végéig folyamatosan működött.5 Hadikórház egyébként más felsőfokú tanintézetekben is működött az első világháború idején, közülük a műegyetemi a háború teljes időtartama alatti fennállásával és nagy befogadóképességével, valamint az egyetem oktatóinak (és hozzátartozóinak) szervezett és elkötelezett támogatásával emelkedhet ki a sorból.6

5 A kórház működéséről az egyetemi vezetőtestületi jegyzőkönyvek, a rektori hivatali iratok és az egyetemi évkönyvek tudósítanak elsősorban. Ezen túl fennmaradt a hadikórház műtéti naplója is, amely — korlátozott adattartalma ellenére - értékes információkat nyújt, elsősorban orvostörténeti szempontból. Ugyanakkor a teljes beteglista rekonstruálására nem alkalmas, mivel a későbbiekben ismertetett esetszámokkal nem feleltethető meg a naplóban vezetett műtétek száma (a könyvbe összesen 744 esetet jegyeztek fel 1914. október 26-tól 1918. november 13-ig bezárólag). A műegyetemi hadikórház szép tárgyi emléke az az ezüstérme is, amelynek egyik oldalán József nádor arcképe és neve található, a másik oldalán pedig a „Műegyetemi Hadikórház 1914” körirat és a Szent Korona. Az érméből egy példány szintén megtalálható a BME Levéltárban.

További forrásanyag található a Hadtörténelmi Levéltárban: a III. 134. fond a József műegyetemi hadikórház ún. előjegyzési lapjait tartalmazza, vagyis a katonai egészség- ügyi intézményekben ápoltakról kiállított lapokat, amelyek a személyes adatok mellett a betegségre, sebesülésre vonatkozóan is adnak tájékoztatást.

Szintén rendkívül értékes forrás a Pesti Lloyd-Társulat által 1920-ban kiadott füzet (Varró Indár. Beszámoló a kir. József műegyetemi honvéd hadikórház 1914—1918. évi működéséről. Bp. 1918.). A korabeli sajtó szintén több alkalommal számolt be a hadikórházról.

6 Hadikórház működött például a Képzőművészeti Főiskolán, az Iparművészeti Tanodában, az Állatorvosi Főiskolán, a Ludovikában, a keszthelyi akadémián, a Kertészeti Tanintézetben, a szegedi és debreceni egyetemi épületekben, az egyházi felsőoktatási intézmények közül pedig a nagyváradi jogakadémián vagy az esztergomi érseki szemináriumban. Erről lásd: Kiss József Mihálj: A Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltára. Bp. 2001; Kissné Bognár Krisztina: A Magyar Iparművészeti Egyetem Levéltára. Repertórium (1880—1990). Bp. 2001.; A Debreceni Egyetem története 1912— 2012. Szerk.: Orosz István — Ifj. Barta János. Debrecen 2012.; Por Csilla-Zsidi Vilmos: Magyar királyi Gazdasági Akadémia 1906-1945. (A Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Levéltárának kiadványai 1.) Keszthely 2008.; A Szegedi Tudományegyetem és elődei története (1581—2011). Szeged 2011.; Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635—2002. Szerk. Szögi László. Bp. 2003.; Zsidi Vilmos:

155