Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Batalka Krisztina: A műegyetemi hadikórház (1914-1918)
Batalka Krisztina A műegyetemi hadikórház (1914-1918) A Műegyetem első világháborús működésének feltárása és publikálása a Nagy Háború centenáriuma alkalmából indult meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.1 Az intézményhez tartozók életét alapvetően befolyásolta a háború. Az egyetemnek ekkor szinte csak férfi polgárai voltak, így mind az oktatók helyettesítése, mind a katonahallgatók számára nyújtott kedvezmények fontos oktatási-oktatásszervezési kérdéssé váltak és maradtak a háború végéig.2 Ezzel párhuzamosan újrakezdődött a nők Műegyetemre 1 A Szögi László által 1972-ben begyűjtött és rendezett műegyetemi levéltári anyag elsőrendű, ebben a témában még nem hasznosított forrásbázisa az ország egyik legjelentősebb felsőoktatási intézménye és polgárai első világháborús történetének. Jelen tanulmány ennek a levéltári anyagnak a felhasználásával készült. Korábban elsősorban a háborút követő időszak egyetemtörténeti vonatkozásai (az 1918-as és a két világháború közötti diákmozgalmak, a tanácsköztársaság oktatási intézkedései vagy a numerus clausus) tartoztak a történeti kutatások érdeklődési körébe, és maguk az intézménytörténeti feldolgozások sem foglalkoztak bővebben e négy év történetével, hiszen az I. világháború kitörésekor eleve átalakulási időszakban lévő hazai felsőoktatás problémái — a háborús következményekkel súlyosbítva — jelentősen meghatározták az utána következő korszak felsőoktatási politikáját, valamint társadalom- és művelődéstörténetét. Az intézménytörténeti munkák közül a legtöbb információt Zelovich Kornél 1922-es munkája tartalmazza az első világháborúval kapcsolatban, így a hallgatók tanulmányi kedvezményei és segélyezése, a hadikórház, a Technikus Ebéd, hősi halottak emléke (Zelovich Kornél: A Magyar Királyi József Műegyetem és a hazai technikai felsőoktatás története. Bp. 1922). 2 Az oktatók és hallgatók teljes létszámban férfiak voltak, az alkalmazottak között néhány nő előfordult az adminisztráció és az üzemeltetés területén, vagyis a tisztviselői karban és a kisegítő személyzet körében, így nagyarányú hadba vonulásuk ténye már a háború kitörésétől kezdődően meghatározóvá vált (ettől eltekintve végig folyt az oktatás a háború alatt, az oktatómunka szüneteltetése csupán 1917 végén, a szénhiány miatt merült fel, illetve következett be). A beiratkozási adatok összehasonlításából kiderül, hogy 1914 őszén összesen 1647 hallgató iratkozott be a szakosztályokba, míg egy évvel korábban még 2676 fő. További 119 fő jelentette be kilépését 1914. november közepéig. Az 1914/15. tanév II. 153
