Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Tar Attila Szilárd: A Göttingeni Egyetem hatása Magyarországon
Tar Attila Szilárd: A Göttingeni Egyetem hatása Magyarországon szigorú volt a Szent Szövetség időszakában 1815-től 1848-ig. 1827. január 30- án a magyar országgyűlés alsóháza feliratot intézett az uralkodóhoz a Pesti Egyetem függetlensége kérdésében.42 Néhány képviselő megemlítette a professzorok alacsony fizetését és az egyetem elégtelen felszereltségét is. Nyitra vármegye küldötte az egyetemi alap jövedelmeinek kezelését az egyetemre akarta bízni. Országgyűlési bizottságot állítottak fel az oktatás témakörében. A bizottság tagjai közt 2 egykori göttingeni diákot is találunk, Teleki Józsefet és Prónay Jánost.43 A bizottság egy másik tagja, Mednyánszky Alajos, megkérdezte a fakultások vezetőit és néhány professzort a szükséges változtatásokról.44 Schedius Lajos, a már említett korábbi göttingeni diák szintén azt firtatta, miképpen látják a változtatás lehetőségét a tanárok. A bizottság ülésein számos progresszív javaslat hangzott el, mezőgazda- sági iskolák és polytechnikumok felállításától kezdve a tanárképzés külön megszervezéséig. A testület munkája végül hiábavalónak bizonyult, mert az uralkodó az oktatásügyet királyi felségjognak tekintette és abba nem engedett közvetlen beleszólást. 45 Az egyetem ügye később is napirenden maradt. Az 1832—36. évi ország- gyűlésen Klauzál Gábor, a liberális ellenzék egyik képviselője a magyar egyetem és az Oxfordban és Göttingenben működő felsőoktatási intézmények anyagi helyzetét vetette össze.46 Az 1843-44-es országgyűlésen a képviselők azt szerették volna tisztázni, hogy vajon az egyetem a nemzethez vagy a katolikus egyházhoz tartozik-e, hiszen katolikus egyetemként alakult és 1777-ig a katolikus egyház tartotta fenn.47 Az egyetem számos problémája napirendre került (pénzhiány, rossz körülmények, a tudományos munka színvonala az európai átlag mögött van, stb). Következtetésként megállapíthatjuk, hogy a magyar politikusok valószínűleg ismerték az ún. porosz (berlini) modellt, de inkább Haliéra, Göt42 Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po’sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent Mihály Flavának Ildik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve. Pozsony 1825— 1827. IV. 213-214. 43 Komis Gj.: A magyar művelődés eszményei i. m. II. 7. A név mögötti számok a Szögi László adatbázisának sorszámai: S%ögi L: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon i. m. 3606., 3751. sz. 44 Komis Gj.: A magyar művelődés eszményei i. m. II. 7. 45 Komis Gj.: A magyar művelődés eszményei i. m. II. 32. 46 Kossuth Lajos: Országgyűlési Tudósítások. (Magyarország újabbkori történetének forrásai. Kossuth Lajos összes munkái) V. Sajtó alá rend. Barta István. Bp. 1961. 682- 687. 47 A felsőoktatás-ügy felsőházi vitájához: A méltóságos főrendeknél tartott országos ülések naplója. (Főrendiházi napló) 1843/1844. Pozsony, Országyűlési Irományok Kiadóhivatala, VI. 332-338. 140
