Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Tar Attila Szilárd: A Göttingeni Egyetem hatása Magyarországon
Tar Attila Szilárd: A Göttingeni Egyetem hatása Magyarországon tingenre és Oxfordra hivatkoztak. Átnézve a német egyetemek látogatottsági adatait, érthető a helyzet: a 19. század első harmadában a berlini egyetem még nem volt annyira bejáratott úti cél, a magyar hallgatók még inkább Göttin- genbe és Jénába mentek.48 A gyorsan fejlődő új diszciplínák, mint például a természettudományos és technikai ismeretek, valamint a közgazdaságtan eredményei az előbb említett egyetemek irányából érkeztek be hazánkba. A német felsőoktatással és résztvevőivel található még egy fontos párhuzam: a nacionalista eszmeiség. Az 1820-as, ’30-as években jártak egyetemre azok a német fiatalok, akik majd az 1848-as német forradalmak és a hozzá kapcsolódó egységtörekvések aktív résztvevői lesznek. Gondoljunk csak az 1817-es Wartburgfestre vagy az 1832-es Hambacher Festre, melyek résztvevői között jelentős számban fordultak meg egyetemi hallgatók.49 1848-ban, a forradalom győzelme után, Eötvös József, vallás- és közoktatásügyi miniszter összeállította a „Magyar Egyetem alapvető szabályait”,50 17 szakértői véleményt is felhasznált hozzá. Tervezetében számos új elemmel találkozunk, például: — minden egyetemi kar egyenlő — a bölcsészkar tekintélye növekszik — kimondatik a tanulás és tanítás szabadsága — szükséges egy tanítóképző intézet létrehozása. Ezek a pontok Göttingen alapvető elveire emlékeztetnek bennünket. De ekkor már a Berlini Egyetemre figyelt a közvélemény, és néhány alapelv ezek közül Berlinben is megjelent. Tény, hogy 1848-ra már Berlin lett a leglátogatottabb német egyetem, Göttingen a második, majd a negyedik-ötödik helyre szorult vissza.51 Nálunk az orientációs váltás 1867 után következett be, amikortól a magyar felsőoktatás Berlint kezdte követni. Az új szemlélet egyik eleme lett a szemináriumi rendszer bevezetése,52 amire az 1880-as években tettek konkrét kísérleteket. Ám nem felejthető, hogy a szemináriumi rendszer Göttingenből indult hódító útjára. 48 S%ögi L: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon i. m. 33. 49 Müller, К: Geschichte der Universität i. m. 75. 50 László: A reformkor. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszaka 1806—1849. In: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635—1985. Szerk. Sinkovics István. Bp. 1985. 158—160. Lásd még: S^ögi László: A Pesti Egyetem a reformkorban és a szabadságharc időszakában 1825—1849. In: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635—2002. Szerk. Szögi László. Bp. 2003. 154—158. 51 S%?gi L.: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon i. m. 30- 31. 52 S^ögi László: 100 éves a pesti egyetemi történeti szeminárium. Felsőoktatási Szemle 37. (1988) 476. 141
