Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Tar Attila Szilárd: A Göttingeni Egyetem hatása Magyarországon
Tar Attila Szilárd: A Göttingeni Egyetem hatása Magyarországon Furcsa, de úgy tűnik, hogy, amikor Magyarországon pezsgett a politikai élet, a magyar tudomány a külföld számára alig volt érdekes. Feltételezéseink szerint a csekély külföldi recepció összefüggésben van a magyar felsőoktatás, különösen a Pesti Egyetem elmaradott helyzetével, amivel a reformkor több országgyűlése is foglalkozott. Tudományos recepciónk Göttingenben tehát kismértékű, és csökkenő tendenciát mutat, de legalább bizonyítható. A 19. század fordulóján a német jogtudomány fontossága Magyarországon csökkent. A magyar jogászok Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok irányába orientálódtak. Felismerték a német alkotmányos rendszer hibáit is, például az erős központi kormányzat hiányát. Bár a magyar jogrendszer segítséget kapott Németországból (a heidelbergi Karl Anton Joseph Mittermaier részéről vagy lipcsei szerzők részéről, stb.)38, ám nem Göttingen- ből érkezett ez a segítség. Sokkal intenzívebb kapcsolatokat találunk a kiegyezés (1867) után. A dualista korszak politikusai közül többen (például Tisza Kálmán és István miniszterelnökök, valamint számos kormánytag) tanultak Göttingenben.39 A kapcsolat figyelemre méltó és nem lebecsülendő formája volt a tiszteletbeli doktori címek adományozása. Nagyon ritkán történt ez magyarokkal Göttingenben. 1817-ben Budai Ezsaiás, korábbi göttingeni hallgató, a debreceni református akadémia tanára részesült ebben a megtiszteltetésben, 1830- ban pedig 4 másik magyar protestáns teológus iratkozott fel erre a listára.40 A német egyetemi rendszer adaptációja Magyarországon a 19. században Bár a legjobban ismert modell a berlini porosz egyetemi modell volt,41 hazánkban azonban a szakértők és a politikusok Göttingent tartották a tökéletes egyetemnek a 19. század első felében. Magyarországon az állami ellenőrzés megvalósítása és mértéke volt az egyik fő kérdés. Németországban, Ausztriában és nálunk ez a rendszer nagyon 38 Gönczi, K.: Juristischer Wissenstransfer von Deutschland nach Ungarn i. m. 144. 39 TarA.: Magyar-német felsőoktatási i. m. 110—111. 40 István Futaky: „Selige Tage im Musensitz Göttingen”: Stadt und Universität in ungarischen Berichten aus dem 18. und 19. Jahrhundert. Göttingen 1991. 114. 41 A szakirodalom sokáig egyértelműen Wilhelm von Humboldt nevéhez kötötte a berlini egyetem szervezeti modelljét, de az utóbbi időben ez a teória megdőlni látszik. Lásd: Mitchell G. Ash: Wurde ein „deutsches Universitätsmodell” nach Österreich importiert? Offene Forschungsfragen und Thesen. In: Die Thun-Hohenstein’schen Universitätsreformen 1849—1860. Hrsg. Christof Aichner — Brigitte Mazohl. Wien- Köln—Weimar 2017. 76—98. Hasonló témában: Mitchell G. Ash: Mythos Humboldt gestern und heute — Zur Einführung. In: Mythos Humboldt. Vergangenheit und Zukunft der deutschen Universitäten. Hrsg. Mitchell G. Ash. Wien-Köln-Weimar 1999. 7-25. 139
