Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Tar Attila Szilárd: A Göttingeni Egyetem hatása Magyarországon
Tar Attila Szilárd: A Göttingeni Egyetem hatása Magyarországon Létezett a magyar diákoknak egy másik csoportja is Göttingenben, akik Heyne professzor tanítványai lettek. Például Kis János (tanár és lelkész Győr vármegyében), Genersich Krisztián (késmárki professzor), Schedius Lajos, Schwärmer Márton, Rumy György, Barczfalvi Szabó Dávid (sárospataki professzor), Liedemann György és Budai Ezsaiás (debreceni tudós) voltak hallgatói között.17 Heyne az újhumanizmus képviselője volt, és ezek a diákok közvetítették ezt az eszmeáramlatot Magyarországra.18 Ennek eredményeképpen az újhumanizmus elkezdett elterjedni a magyar protestáns iskolákban, miként ez az új tantervekben megfigyelhető. Ennek bizonyítékaként említhetjük az evangélikus gimnáziumok tantervét, amelyet Schedius Lajos dolgozott ki 1805-ben, vagy a kálvinista tantervet, amelyet Budai Ezsaiás alkotott meg 1807-ben.19 Schedius a német klasszikus gimnáziumok számos elemét emelte át a tantervébe.20 Összefoglalóan elmondhatjuk azt, hogy Göttingen alumnusai az élet különböző területein dolgoztak Magyarországon, de mindannyian arra törekedtek, hogy a német irodalmi műveltséget honosítsák meg nálunk, és általában a felvilágosult vagy reformer körökhöz tartoztak. Mint például a fentebb említett Berzeviczy Gergely, aki az 1780-as években járt Göttingenben, és mai szóval közgazdász lett,21 Schwärmer Márton, az első Magyarországról írt modem statisztika szerzője (módszereiben főműve, a „Magyar Királyság statisztikája” közeli rokonságot mutat Schlözer munkáival),22 vagy éppen Podma- niczky József, aki szintén közgazdász lett, avagy Rát Mátyás, az első magyar hírlap szerkesztője. Futaky Istvánnak sikerült Göttinga konkrét irodalmi hatására is rámutatnia. Első helyen a Hainbund költőinek Kazinczy Ferencre gyakorolt hatását említi. Ez a tény Kazinczy levelezésében és önéletírásában egyaránt nyomon követhető.23 Magyar költőtársait is bíztatta a göttingeniek utánzására és fordítására.24 A Hainbund példája Kazinczyt egy hasonló egyesülés magyarországi létrehozására késztette. Az általa 1808-ban megalapított ötfős irodalmi társaság azonban rövid életűnek bizonyult.25 17 Komis Gyula: К magyar művelődés eszményei 1777-1848.1—II. Bp. 1927. II. 244. 18 Komis Gy.: A magyar művelődés eszményei i. m. 250. 19 Komis Gy.: A magyar művelődés eszményei i. m. I. 353. 20 Komis Gy.: A magyar művelődés eszményei i. m. I. 320., 325. 21 Komis Gy.: A magyar művelődés eszményei i. m. I. 340. 22 Gönczi, K: Juristischer Wissenstransfer von der Göttinger Universität i. m. 408—409. 23 Futaky, I.: Göttinga i. m. 171. 24 Futaky, I.: Göttinga i. m. 172. 25 Futaky, I.: Göttinga i. m. 172—173. 136
