Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Tar Attila Szilárd: A Göttingeni Egyetem hatása Magyarországon
Tar Attila Szilárd: A Göttingeni Egyetem hatása Magyarországon 1767 és 1789 között 110 magyar diák tanult Göttingenben. Az alapítástól számolva: 152 fő. Ezzel Göttingen a 7. legkedveltebb németországi célpont az egész 18. században.26 Az 1770-es és 1780-as években Göttingen igazán népszerű volt a magyar diákok között, különösen a joghallgatók körében.27 Őket érdekelte a német jogtudomány. Későbbi munkáikban gyakran támaszkodtak göttingeni tanáraik téziseire. Egy érdekes, bár közvetett példaként idézhető Kövy Sándor, akinek 1823-ban Sárospatakon kiadott könyve a természetjogról göttingeni professzorok hatását mutatja, holott ő maga sohasem tanult Göttingenben. Hazatérésük után ezek a diákok még tartották a kapcsolatot tanáraikkal és kollégáikkal. Itthon, Magyarországon pedig általában ellenzéki körökhöz tartoztak. Álljon itt néhány ok, ami miatt Göttingent választották:28 — Magyarországon nem volt a modern oktatásnak tudományos központja. — A göttingeni liberális atmoszféra. — Jó kiindulópont további nyugat-európai utazásokhoz. — Kiváló tanárok. Ezen a ponton essék szó a Németországban tanult magyar diákok karrierjéről. 1694 és 1789 között 3944 magyar diák tanult valamelyik német egyetemen.29 635 diák későbbi karrierjéről van adatunk. Mintegy 60% protestáns lelkész vagy tanár, 26,3% orvos, 6,61% pedig hivatalnok lett.30 Göttingenben a leendő orvosok és jogászok aránya magasabb volt a fenti számoknál. A második nagy periódusban, 1789 és 1919 között 14 548 magyar diák tanult Németországban.31 A későbbi karrier tekintetében átrendeződés figyelhető meg: 57,49% lelkész vagy tanár lett egyházi iskolában. 4,04% lett orvos, 9,2% politikusként vagy hivatalnokként tevékenykedett, míg 19,67% állami iskolában (gimnázium, akadémia, egyetem) tanított, s csak 1,98% lépett jogászi pályára.32 Tudományos transzfer Azok a magyar értelmiségiek., akik Göttingenben tanultak, szoktak a göttingeni folyóiratokra (például a Göttingisches Maga^imT) hivatkozni, vagy cikkeket írtak göttingeni kutatásaikról az 1780-as években. Számos magazint és válto26 Tar A.: Magyarországi i. m. 24. 27 Tar A.: Magyarországi i. m. 31. 28 Gönczi, K.: Juristischer Wissenstransfer von Deutschland nach Ungarn i. m. 143. 29 TarA.: Magyarországi i. m. 24. 30 Tar Attila: Magyar-német felsőoktatási kapcsolatok és kölcsönhatások a 18—19. században. Doktori disszertáció, kézirat. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar. Bp. 2007. 60. 31 S^ögiL.: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon i. m. 26. 32 TarA.: Magyar-német felsőoktatási i. m. 83. 137
