Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Robert Offner: Milyen egyetemeket látogattak az erdélyi és magyarországi orvostanhallgatók, illetve azok közép-európai kollégái a 16. században?
Robert Offner: Milyen egyetemeket látogattak az erdélyi és magyarországi orvostanhallgatók, illetve azok közép-európai kollégái aló. században? Johannes Posthius 1554 Heidelberg Montpellier Valence Würzburg, Heidelberg Leonhard Rauwolf 1554 Tübingen 6. Bologna Wittenberg 7. Farara Montpellier 8. Bázel Valence Padova Augsburg, T.in? Johannes Bauhinus 1555 Bázel Tübingen Montpellier Valence Padova Mömpelgard Diomedes 1556 Jena Becs Wittenberg Bees NagyszomComarius bat, Wien Peter 1571 Wittenberg Heidelberg Padova Bázel Prága Monau Caspar 1572 Bázel Padova Bologna Montpellia Párizs Bázel Bauhinus ő.Tübingen 7. Bázel Lorenz Scholz 1572 Wittenberg Valence Padova Bologna Breslau Joannes Jessenius 1583 Wittenberg Lipcse Padova Róma Wittenberg, Prága Daniel Sen1593 Wittenberg Padova Wittenbag nert A 3. táblázatba felvett orvosok beiratkozási adatai mindenekelőtt a Hirsch és munkatársai, Dietrich von Engelhardt lexikális munkái, valamint a Neue Deutsche Biographie (online) alapján lettek összeállítva.15 A közép-európai orvosok esetében feltételezhető, a magyarhoni és erdélyiekkel ellentétben, hogy a szülőhelyük közelében levő főiskolát, főleg ami a filozófiai előtanulmányaikat illeti, részesítették előnyben. Sőt, ezen elv még a felsőbb orvosi tanulmányaik helyszínének kiválasztásában is szerepet játszhatott. Feltűnő ugyanis, hogy a svájciak közül többen látogatták Montpellier-t és Valence-t, mint más régiókból. De amint látni fogjuk, ez nem volt kizárólagos, hanem ők is a kor szellemének megfelelően, de a század harmadik-negyedik évtizedétől kezdve, a felekezeti hovatartozásuk (lutheránus, kálvinista, unitárius, római katolikus) szerint választják az ugyancsak különböző konfessziójú egyetemeket tanulmányaik színhelyéül. Ez mindenekelőtt a teológiára vonatkozóan döntő jellegű kiválasztási kritérium volt, de érvényes a filozófiai alap- tanulmányokra is, sőt valamelyest a jogi és talán az orvosi stúdiumra is. De semmiképpen sem kizárólagosan, sőt a medicina esetében a 16. században döntő szempontnak számított az orvosi kar és tanárainak a nemzetközi hírne15 Biographisches Lexikon der hervorragenden Ärzte aller Zeiten und Völker. Hrsg. August Hirsch - Andreas Anagnöstakes - Ernst Julius Gurlt. Mansfield Centre/ Connecticut. 2002.; Biographische Enzyklopädie deutschsprachiger Mediziner. I—II. Hrsg. Dietrich von Engelhardt. München 2002. https://www.deutsche-biographie.de (utolsó letöltés: 31. 10. 2017). 114
