Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)

Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Robert Offner: Milyen egyetemeket látogattak az erdélyi és magyarországi orvostanhallgatók, illetve azok közép-európai kollégái a 16. században?

Robert Offner: Milyen egyetemeket látogattak az erdélyi és magyarországi orvostanhallgatók, illetve azok közép-európai kollégái aló. században? ve, legalábbis azok számára, akik a távol eső és drágább külföldi tanulmá­nyokat megengedhették maguknak. így semmiképpen nem meglepő az a megállapítás sem, hogy a felső-olasz Padova, pontosabban a Velencei Köztársaság európai szinten talán legkivá­lóbb egyeteme áll mindkét diákcsoport esetében a lista élén. A közép-európai medikusok fele (14/27), a Kárpát-medenceiek esetében még ennél is többen (17/27) jártak e híres egyetemen. Hangsúlyozni kell, hogy a német nyelvterü­letről származó diákok nagyobbik része római katolikus, lutheránus és kisebb részben kálvinista hitvallású volt. De ez a tény nem volt lényeges a konfesszio- nális téren igen toleráns padovai egyetem esetében, hiszen a Velencei Köztár­saság nagyon szoros gazdasági és politikai kapcsolatokat tartott fenn a diákok származási régióival, a Német-római Birodalom számos kisebb-nagyobb álla­mával. Csupán a protestáns diákok fokozatszerzése zajlott le körülményeseb­ben, mint a római katolikusok esetében. Erre vonatkozóan hivatkozunk csu­pán a több ezerre rúgó német diákság (Szilézia, Frankföld, de még Bécs is) olaszországi zarándoklására, ami nem kizárólag divat kérdése volt, hanem a rangos és messze földön elismert olasz főiskolák (mindenekelőtt Padova, Bo­logna, de Ferrara, Siena, Pisa, Róma) látogatóinak a szakmai elhelyezkedésük és karrierjük szempontjából lényeges előnyöket jelentett. Ez hasonló képet mutatott a Kárpát-medencei származású akadémitáknál is. Sőt, az erdélyi uni­táriusok esetében (körülbelül 1568 után) ez sokkal többet is jelentett, ugyanis éppen Padova rendkívüli toleranciájának köszönhetően számukra mindene­kelőtt, sőt sok esetben kizárólagosan csak Padova jöhetett számításba külföldi tanulmányok céljából. Ezért is nem igazán meglepő, hogy ily módon az ismert immatrikulácók száma magasabb, mint a német nyelvterületről származó or­vostanhallgatók esetében. Ezért az unitáriusok számára a filozófiai alaptanul­mányokon túlmenő jogi vagy orvosi tanulmány valójában csak itt volt lehetsé­ges. Tény az, hogy Padova a század utolsó harmadában jelentős szerepet ját­szott úgy a Magyar Királyság, mint az Erdélyi Fejedelemség fiatal akadémitáinak és mint ilyen, az orvosainak képzésében is. Wittenberg mindkét csoportban a második helyen található, szinte azo­nos beiratkozási számmal. A felsorolt diákok fele járt a reformáció lutheri központjában. Némelyek közülük Luthert és Melanchtont is hallgatták, de fő­leg az utóbbi hatására váltak humanista tudósokká és választották az orvosi tanulmányokat, talán kezdetben éppen ott, az Elba-menti alma materben. De annak orvosi fakultása kicsi és közepes jelentőségű lévén, a legtöbb medikus onnan, nem utolsósorban tanáraik példáját követve, a felső-olasz egyetemekre távozott.16 Hasonló volt a helyzet Bázel és Bécs orvosi karával is, jóllehet 16 Martin Treu - Ralf-Torsten Speler — Alfred Schellenberger. Leucorea. Bilder zur Geschichte der Universität. Leucorea. Stiftung des Öffentlichen Rechts an der Martin- Luther-Universität Halle-Wittenberg. 1. Aufl. Wittenberg 1998.; S^abó András-. Ungarische Studenten in Wittenberg. In: Iter Germanicum. Deutschland und die 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom