Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Robert Offner: Milyen egyetemeket látogattak az erdélyi és magyarországi orvostanhallgatók, illetve azok közép-európai kollégái a 16. században?
Robert Offner: Milyen egyetemeket látogattak az erdélyi és magyarországi orvostanhallgatók, illetve azok közép-európai kollégái aló. században? (Nagy), Hertelius, Kolozsvári és Marci. Ezen diákok, Hertelius és Marci kivételével, erdélyi magyarok, és többségük unitárius hitvallású. Ezért is volt a vallás tekintetében toleráns padovai egyetem az unitáriusok számára a legfontosabb és legkedveltebb “bújdosási” hely, de némelyik ellátogatott más olasz egyetemre is (Bologna, Róma), illetve eljutott a kálvinista Bázelbe és Heidel- bergbe (Hertelius)7, valamint Franciaországba (Kovacsóczi) is.8 Sajátossága Padovának, hogy ott két önálló egyetem, az universitas artistorum (artes és medicina) valamint, az universitas iuristarum létezett egymás mellett, sőt a jezsuitáknak is volt ott jelentős főiskolájuk (amelyet fiatal korában Báthory István erdélyi fejedelem és választott lengyel király is látogatott).9 Ami az orvostudományt illeti, a 16. és 17. században Padova látogatása szinte kötelező volt mindazok számára, akik a medicina legmagasabb szintű oktatásában akartak részesülni, de főleg annak Európa-szerte élvezett kiváló hírnevével magasabb karrierre törekedtek. Az 1581-ben külföldön tanuló erdélyi diákok zöme még mindig Witten- bergben kezdte tanulmányait, hisz túlnyomó többségük erdélyi szász volt és teológiát tanult, ezért a brassói Marcus Hirscher kivételnek számít, akit Wittenberg után nem találunk olasz egyetemeken, hanem Tübingenben szerezte meg orvosdoktori címét. A század utolsó harmadában a felső-olasz egyetemek mellett, a svájci Bázel kálvinista egyeteme is vonzott némely Hungarust és Transylvanust (Henisch, Hertel, Schirmer), hisz Caspar Bauhin, Thomas és Felix Platter, valamint Theodor Zwinger kiváló orvostanárok hazájukon kívül is jó hírnévnek örvendtek. A magyarországiak közül Kassai Antoninus János, a 15. századi hagyományokat követve először a közeli krakkói egyetemen, majd Bécsben, valamint Padovában hallgatott orvostudományt és doktorált.10 Bázelban Rotterdami Erasmus kezelőorvosai közé tartozott, mielőtt Krakkóban letelepedett. Franz Joel bécsi és olmützi iskolai tanulmányai után Lipcsében 7 Köbért Offner. Der Klausenburger Arzt Johannes Hertelius (1565—1612) und sein Beitrag in der geographischen Beschreibung Siebenbürgens in Giovanni Antonio Maginis Werk: Geographiae universae tum veteris tum novae absolutissimum opus (1596). Orvostörténeti Közlemények 200—201. (2007) 103-125. 8 Styabó Miklós: Művelődés és gazdálkodás az újkori Erdélyben. Erdélyi értelmiség, városfejlődés és paraszti gazdálkodás a XVI—XIX. században. (Erdély emlékezete) Marosvásárhely 2003. 51—88. 9 The University of Padua. Eight centuries of history. Ed. Piero Del Negro. Padova. 2001-2003. Biographische Enzyklopädie deutsch-sprachiger Mediziner. Hrsg. Dietrich von Engelhardt. München 2002. Kuda Rossetti: Die Universität Padua. Ein geschichtlicher Querschnitt. Universitä degli studi di Padova / Aus dem Ital. übers. 2. Ausg., 1. Nachdruck Trieste 1988. 10 Arnold Huttmann: Die Studierenden aus Siebenbürgen und Ungarn an der Universität Basel in den Jahren 1460-1600. In: Medizin im alten Siebenbürgen. Beiträge zur Geschichte der Medizin in Siebenbürgen. Hrsg. Robert Offner. Hermannstadt / Sibiu 2000.147-159. 109
