Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Robert Offner: Milyen egyetemeket látogattak az erdélyi és magyarországi orvostanhallgatók, illetve azok közép-európai kollégái a 16. században?
Robert Offner: Milyen egyetemeket látogattak az erdélyi és magyarországi orvostanhallgatók, illetve azok közép-európai kollégái a 16. században? (1538), Wittenbergben és végül Rostockban tanul, majd gyógyszerész és orvos volt Güstrowban, Stralsundban és végül sikeres orvostanár a greifswaldi egyetemen.11 A magyarországi és erdélyi származású orvostanhallgatók preferenciái a következő összképet mutatják számokban kifejezve, amelyek egy-egy egyetemre történt beiratkozást (immatrikulációt) jelentenek, akkor is, ha egy hallgató — ritka esetben — netalán két különböző évben iratkozott volna be ugyanazon egyetemre. Nyilvánvaló, hogy a beiratkozás a legfőbb adatszolgáltató, de hozzá kell tenni, hogy beható kutatások ellenére sem volt lehetséges hézagmentes képet kapnunk a látogatott egyetemekről. Némely esetben csupán egy főiskola látogatása ismert, ami alig egyeztethető a már akkoriban is időigényes orvosi tanulmányokkal, ami legtöbb esetben egyetemváltást is jelentett. Egyes esetekben az ismert külföldi tartózkodás rövidsége teszi kétségessé azon feltételezést, hogy a hallgató a kor elvárásainak megfelelően valamelyik akadémiai fokozat {baccalaureus, magister, litentiatus, doctoratus) megszerzésével végezte volna be orvosi tanulmányait. A felsőbb tanulmányok megkezdése előtt a diáknak az ún. filozófiai tanulmányokat, azaz a szabad művészetek (artes liberales) elvégzését kellett bizonyítania. Egy-két éves külföldi tartózkodás csak amolyan “kóstolónak” számíthatott, de nem teljes értékű egyetemi tanulmánynak. Példaként a brassói Paulus Kyr esetét kell megemlítenünk, akiről csupán annyi bizonyítható egyetemi anyakönyvi bejegyzésekkel, hogy 1533 őszén Bécsben magistervizsgát tesz, és azután 1534 tavaszán már Ferrarában orvosdoktori fokozatot szerez. A ferrarai források azt is rögzítik, hogy ő azelőtt Padovában is járt. Nem ismert viszont, hogy hol és mikor kezdte el egyetemi tanulmányait, aminek minden bizonnyal jó néhány évvel 1533 előtt kellett lennie. Bécs, Krakkó, de Prága, vagy valamelyik közelebbi dél- vagy közép-német egyetem jöhetnek számításba, de erre vonatkozóan eddig sehol nem sikerült bizonyítékot találni.12 Paulus Kyr esete nem egyedülálló, hiszen hasonló a helyzet Bernhard Jacobinus, Gyulai Pál, Hunyadi Ferenc, Kolozsvári András és Andreas Marci (Daum) esetében is. Ezen személyekről is csupán annyi ismert, hogy orvostant (is) tanultak, illetve egyik-másik akadémiai (doktori) fokozatot szerzett.13 Az 1. táblázatba felvett magyarországi és erdélyi orvostanhallgatók 11 https://de.wikipedia.org/wiki/Franziskus_Joel (letöltés: 31. 10. 2017.) 12 Paulus Kyr- Robert Offner: Die Gesundheit ist ein köstlich Ding. Sanitatis studium ad imitationem aphorismorum compositum item alimentorum uires breuiter et ordine alphabetico positae. Ein ins Deutsche, Rumänische und Ungarische übersetzter und mit zeitgenössischen Bildern versehener und kommentierter Nachdruck des Gesundheitslehrbuches des Kronstädter Arztes Paulus Kyr. Hermannstadt—Bonn 2010. 12— 13. 13 Kuna Rossetti: Die Universität Padua i. m.; The University of Padua i. m.; Sffavikovsfftj Beáta: Magyarországi diákok itáliai egyetemeken 1526-1918. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 16.) Bp. 2007. 110
