Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Gyenesei József: Kecskemét város törekvései a barackpálinka márkavédelme érdekében az 1930-as években
I KECSKEMÉT VÁROS TÖREKVÉSEI A BARACKPÁLINKA MÁRKAVÉDELME ÉRDEKÉBEN AZ 1930-AS ÉVEKBEN ■ Gyenesei József T úlzás nélkül állítható, hogy napjainkban a gyümölcspárlatok reneszánszát éljük, legyen szó akár azok készítéséről, akár azok fogyasztásáról. A kecskeméti barackpálinka is azon hungarikumok közé tartozik, amely már hosszú ideje nagy népszerűségnek és ismertségnek örvend. A „hirös” város 1917-től működő központi szeszfőzdéjében készülő és az 1930-as évek második felében egy rövidke időre a világhír középpontjába került italkülönlegesség történetét tanulmányozva számos érdekes és olyan kérdéssel találkozunk, amelyek megválaszolását azonban a hézagosán rendelkezésre álló források megnehezítik.1 A KECSKEMÉTI BARACKPÁLINKA VILÁGHÓDÍTÓ ÚTJA Közismert, hogy a kecskeméti barackpálinka nemzetközi hírnevének kezdetét az angol trónörökös Edward walesi herceg, a későbbi VIII. Edward (1840-1910, ur.: 1901-1910) 1935-ben tett budapesti látogatásától datálhatjuk. A beszámolókból tudjuk, hogy a Duna-palotában néhány napra megszálló fejedelmi vendéget a kecskeméti városi szeszfőzde 1926-ben készített barackpálinkájával megtöltött palackkal várta a szálloda vezetősége, aki a párlat iránti elragadtatásának rögtön hangot is adott.1 2 Természetesen a kecskeméti barackpálinkát a walesi herceg látogatása előtt is egy kiváló minőségű készítménynek tekintették, világhódító útjára azonban csak az említett királyi vizitet követően indult el. A sikerek hátterében a kecskeméti szeszfőzde élelmes vezetője Führer Izidor állt, aki jó üzleti érzékkel felismerte és kihasználta a walesi herceg látogatásában rejlő kiváló reklámlehetőséget és előzetesen gondoskodott róla, hogy az ominózus nedű eljusson Edward herceg asztalára. A királyi fő elutazását követően a barackpálinka hazai és külhoni népszerűségének növekedéséről, valamint a megrendelések számának tömegesen megugrásáról cikkezett a sajtó, ahogy a „Kecskeméti Közlöny” fogalmazott: ,A vebzi herceg divatba hozta a kecskeméti barackpálinkát.”3 A párlatot rövid időn belül Európa szinte valamennyi országában, sőt az Egyesült Államokban és a Távol-Keleten is árusították.4 Az 1936. évi bayreuth-i Liszt-ünnepségeken vendégszereplő magyar 1 Kecskemét központi szeszfőzdéjéről lásd részletesebben: Gyenesei József: A kecskeméti központi szeszfőző vállalat 1936. évi belső ellenőrzése. In: Ingenia et studia. Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi- Szabó Tibor tiszteletére. Szerk. Gyenesei József. Kecskemét, 2013. 80-92. p.; Kecskemét tanácsának közigazgatási iratai az 1950-es évek elején komoly veszteségeket szenvedtek el a szakszerűtlen selejtezések következtében, így a barackpálinka történetét dokumentáló iratok is javarészt megsemmisültek. 2 Gyenesei József A kecskeméti barackpálinka és Edward walesi herceg 1935-ös Budapesti látogatása. = Múltbanéző 4- szám httpp/bacs-kiskun-leveltar.huAT/SPOT^bnA'anulmanyok/gyjo-Odt-1 -html (Megtekintve: 2015. február 18.) 3 A velszi herceg divatba hozta a kecskeméti barackpálinkát. = Kecskeméti Közlöny (továbbiakban: KK), 1935. febr. 26. l.p. 4 Nemzetközi márka a barackpálinka. = KK, 1935. aug. 3. l.p. ■ 275 ■
