Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Gyenesei József: Kecskemét város törekvései a barackpálinka márkavédelme érdekében az 1930-as években
operaházi társulat tagjai kecskeméti barackpálinkával kedveskedtek vendéglátóiknak.3 * 5 Ebből a párlatból rendelt a maga számára az emigrációban élő etióp császár is, amelyről Roosevelt amerikai elnök is elismerően nyilatkozott.6 A pálinkát a korszak számos jelentős eseményén felszolgálták, így például Zogu albán király esküvőjén is.7 A kecskeméti barackpálinka felhasználásával készült „Puszta koktél” receptje eljutott az angol királyi udvarba is.8 Gyöngyösi S. Oszkár zeneszerzőt pedig a walesi csárdás megkomponálására ihlette a nedű, amely a párlattal ellentétben talán nem tekinthető egy műremeknek, de jól kifejezte a barackpálinka körüli felfokozott hangulatot: „Barack! Barack! Barack! Fénylő arany sárga. A pálinkájának sehol nincsen párja! Hogyha iszom Berci! Szegény vagyok mégis! Azt hiszem a walesi herceg vagyok én is.”9 A „báráck” az 1935. évi szezonban - a korabeli újságok szóhasználatát idézve - hivatalos tényező lett a hazai idegenforgalomban. Az IBUSZ vezérigazgatója, Bársony Oszkár ugyanis elrendelte, hogy a fővárosban tartózkodó külföldi turisták számára szervezett esti és éjszakai autókörséták alkalmával a mulatókban és a kávéházakban a pincérek kérés nélkül és ingyenesen szolgáljanak fel a vendégeknek egy színültig telt pohárnyi fejedelmi italt, ahogy a barackpálinkát az idő tájt Budapesten emlegették.10 11 12 Egyedüli akadályt talán csak a vasárnapi részleges szesztilalom jelentette, amelynek felfüggesztését a barackpálinkára tekintettel a jogalkotó is fontolóra vette.11 A barack- pálinka a pusztai romantika teljes eszköztárát felvonultató Bugac ázsióját is tovább növelte az egyre nagyobb számba ide érkező látogatók előtt. Vélhetően a trónörökös közbenjárásának köszönhetően külföldről egyedüli termékként a kecskeméti barackpálinka is meghívást kapott a „Daily Mail” 1935 tavaszán megrendezett londoni „Ideális otthon” kiállítására. Ennek apropóján Kiss Endre, Kecskemét város polgármestere a speciális töltésűnek mondott 1926. évjáratból ajánlott fel néhány palacknyit a walesi hercegnek és Lord Rothermere-nek, akik azt nagy örömmel elfogadták: „Ennek a barackpálinkának a kiváló minősége már régóta jól ismert előttem és azok a barátaim, akik megízlelték, egyaránt el voltak ragadtatva annak kiválóságától és illatától.”12 - írta a Lord köszönő levelében. A HAMISÍTÁSOK A kecskeméti barackpálinka széleskörű ismertségének azonban hamarosan megmutatkoztak az árnyoldalai is. A keresletet kihasználva, sokan megpróbálkoztak a termék utánzásával. A piacot szinte pillanatok alatt ellepték a „valódi kecskeméti barack3 Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára (továbbiakban: BKML) Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai (továbbiakban: PMH. ir). Polgármesteri félhivatalos levelezés (továbbiakban: Pm. lev.) 47/1936. 6 Egy láda „báráck”-ot rendelt a négus. = KK, 1936. szept. 1. 1. p.; A kecskeméti „báráck" Roosevelt asztalán. = KK, 1937. febr. 17. 2. p. 7 Kecskeméti barackpálinka Zogu albán király esküvői lakomáján. = KK, 1938. ápr. 17. 5. p. 8 A kecskeméti barackpálinkával készült „Puszta-coctail” receptje az angol királyi udvarban. = KK, 1936. szept. 29. 1. p. 9 BKML PMH ir. Pm. lev. 23/1936. 10 Egy pohár barackpálinka... = KK, 1935. márc. 31. 4. p. 11 Nemzetközi márka a barackpálinka. = KK, 1935. aug. 3. 1. p. 12 Rothermere Lord meleghangú levélben köszönte meg Kiss Endre polgármesternek a barackpálinka küldeményt. = KK, 1935. máj. 12. 1. p. ■ 276 ■
