Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Várady Zoltán: A császári hadsereg jelenléte Tolna vármegyében a 17-18. század fordulóján
Jelen tanulmány a császári csapatoknak a főhadbiztosság által meghatározott mozgásával, az általuk a lakosságnak okozott terhekkel és kihágásaikkal (excessus) foglalkozik, valamint a vármegyei apparátusnak a gondok megoldására irányuló törekvéseit mutatja be. A Kollonich-ezred 1698 decemberében foglalkozott a közgyűlés a Tolna vármegyére kivetett központi adó felosztásával, illetve azt itt állomásozó ezredek számára a budai albizottság utalványozására fizetett ellátás beszámíttatásával. Eszerint a Kollonich-ezred számára 6000 forintnyi összeget kellett kifizetni.14 1700 márciusában Dallos György vármegyei számvevő az ezrednek történt 600 forint túlfizetést jelzett, amelynek visszatérítését kérte. Gondot okozott azonban, hogy Dallos nem tudott elszámolni a vármegye által az ezrednek fizetett összegekkel, így az ezred zászlósát, Melsiczky Jánost az alispán a vármegye felhatalmazására Dalloshoz küldte executio végrehajtására, miként a Marsigli-ezred zászlósát Furdics korábbi számvevő birtokai felé irányították.15 Mivel Dallos a vármegyétől visszakérte az ezredtől kapott nyugtákat, hogy adósságainak pontos összegét tisztázhassa, ezeket aláírt másolatban kérte tőle a jegyző.16 Az ügy még 1700 októberére sem záródott le, mert még addigra sem sikerült Melsiczkyvel tisztázni, hogy az ezred részéről adott nyugták egyeznek-e a Dallostól átvett másolatokkal.17 A Starhemberg-ezred Mint fentebb láttuk, az 1698 decemberében megtartott közgyűlés tárgyalta a vármegyére kivetett központi adó felosztását, illetve az itt állomásozó ezredek számára a budai albizottság utalványozására fizetett ellátás beszámíttatását. Ekkor kiderült, hogy a Kollonich-ezrednek fizetendő 6000 forint jóval elmaradt a Starhemberg-ezrednek utalványozott 10.928 forint 55 dénárnyi összegtől.18 1700. június 22-én a budai albizottság kérte a vármegyét 4500 mérő19 búza szolgáltatására. A vármegye a kérés teljesíthetetlensége mellett jelezte, hogy a Starhemberg- ezred egyik századának eltartásáról is gondoskodnia kell, amelynek májustól novemberig szóló élelmezési költsége 1400 forintot tett ki.20 1700 augusztusában Samics Kristóf báró, az ezred őrnagya felszólította az alispánt, hogy Lebenau hadbiztos utalványa alapján fizessen 4594 forint 16 krajcárt. A vármegye R. Várkonyi, 1989.) 154-155. p. (Magyarország története; 4/1.); Szilágyi Mihály: Szekszárd a kései feudalizmus korában, 1686-1847. In: Szekszárd város történeti monográfiája. 1. köt. Szerk. K. Balog János. Szekszárd, 1990. (továbbiakban: Szilágyi, 1990.) 96-97. p. A szekszárdi rácok és Mérey szekszárdi apát közötti ellentétre lásd: Varga J. János: Kísérlet az „Einrichtungswerk des Königreichs Hungam" című reformtervezet megvalósítására, 1689-1723. = Levéltári Szemle, 1992. 2. sz. (továbbiakban: Varga, 1992.) 7. p. A rácok jogállásáról lásd: Várady, 1992.10., 29. p.; Várady, 1996.129. p.; Várady Zoltán: A nemesség helyzete Tóba vármegyében 1698 és 1703 között. In: Mágnások, birtokosok, címerlevelesek. Szerk. Odor Imre, Pálmány Béla, Takács Péter. Debrecen, 1997. (továbbiakban: Várady, 1997.) 238. p. (Rendi társadalom - polgári társadalom; 9.); Várady Zoltán: Adatok Paks 1698-1703 közötti történelméből az első megyei közgyűlési jegyzőkönyv alapján. In: Tolna megyei levéltári füzetek. 7. Szerk. Dobos Gyula. Szekszárd, 1999. 265-266. p. 14 TMLMkjkv. 22-23. p.; Várady, 1992. 10. p. 15 TML Mkjkv. 50. p.; Várady, 1992. 28-29. p. 16 TML Mkjkv. 50. p.; Várady, 1992. 29. p. 17 TML Mkjkv. 55. p.; Várady, 1992. 34. p. 18 TML Mkjkv. 22-23. p.; Várady, 1992. 10. p. 19 Száraz űrmérték. 1 pozsonyi mérő = 1697-1807 között 62,08 liternek illetve 46,56 kilogramnak felelt meg. Bogdán István: Régi magyar mértékek. Bp., 1987. 98-99. p. 20 TML Mkjkv. 52-53. p.; Várady, 1992. 31-32. p. ■ 69 ■
