Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Varga J. János: Esterházy Pál telepítései a török kiűzése után Tolna és Somogy vármegyékben
Kaposvár mezőváros tényleges újratelepítése Esterházy Pál 1712. december 1-jén Kismartonban (ma: Eisenstadt, Ausztria) kibocsátott levelével kezdődött.51 A jövevények 3 évre szóló földbér mentességet kaptak, továbbá minden háztól 1-1 tallért kellett fizetni évente két részletben. Tekintve, hogy a város határa mindössze 252 holdat tett ki, lakói használhatták Kecel (ma: Kaposvár) és Újfalu (később: Csombárdújfalu, ma: Újfalu) pusztát, amelyek megműveléséért termény kilenceddel tartoztak. A földesúr makkos erdeiben végzett legeltetésért sertéstizedet fizettek. A nádor két malom megépítését engedélyezte a Kapos folyón, amelyet kő és vasanyag szállításával is támogatott, ellenben igényt tartott a jövedelem felére. A húsmérés jogát fenntartotta magának, viszont a borárusítást 4 hónapig megengedte a városlakóknak.52 Kaposvár fejlődése immár töretlennek bizonyult. Az 1730-ban készített, a város társadalmát bemutató összeírás szerint 132 családfő élt a településen: 113 uradalmi bérlő (árendás), kilenc árendás zsellér, nyolc örökös jobbágy és két zsellér. A lakosság nagyobbik része 1722 és 1724 között érkezett. 34 családfő (26%) 10-15 éve a város polgárának mondhatta magát. Az összeírás értékét növeli, hogy abból 105 esetben megtudjuk a beköltözöttek származási helyét is. Eszerint Somogy vármegye más településeiről 20 fő érkezett, az ország különböző részeiből - főleg Zalából, Vasból és Baranyából - 59, Horvátországból 15, Boszniából négy, Ausztriából három, végül Erdélyből, Csehországból, Franciaországból és Szlavóniából egy-egy vállalkozó kedvű telepes vett kezébe vándorbotot, hogy itt keresse szerencséjét.53 A 2 év múlva, 1732. június 30-án készült összeírás újabb bepillantást enged a fejlődő város életébe. Évi négy országos vásár vonzotta a környékbeli iparosokat, kereskedőket és a portékáit árusító parasztokat. Két mészárszék és két malom működött a városban, az egyik kalló-, a másik lisztes malom volt, továbbá sörfőzde és pálinkaégető is épült a földesúr részére. Fatemplomot emeltek a főtéren, és hozzá plébánoslakást, valamint iskolát. A szabók, a csizmadiák, a kovácsok és a gombkötők céhekbe tömörültek.54 A kaposvári uradalom ekkor már Pál nádor fiának, Esterházy Józsefnek is köszönhetően 70.210 holdnyi területen feküdt, 19 községet és 23 pusztát foglalt magába.55 Jelentős vonzáskörzete, dinamikus fejlődése csakhamar a vármegyegyűléseket is ide vonzotta, a 18. század második felétől pedig vármegyeszékhellyé tette. 51 52 53 54 55 Kanyar, 1967. 93. p. Uo. OL Ecslt. Conscriptio oppidi Kaposvár. Rep. 35. fase. Q. nr. 380. OL Ecslt. Rep. 35. fase. X. no. 644. 1732. 7-8. fol. Kanyar, 1967. 93. p. ■ 66 ■