Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Várady Zoltán: A császári hadsereg jelenléte Tolna vármegyében a 17-18. század fordulóján
A CSÁSZÁRI HADSEREG JELENLÉTE TOLNA VÁRMEGYÉBEN A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN ■ Várady Zoltán A VÁRMEGYEI APPARÁTUS ÚJJÁSZERVEZÉSE 1 687 és 1697 között a kamarai adminisztráció helyi hivatalai, a harmincadhivatalok, a si- montomyai, a földvári (ma: Dunaföldvár), a tolnai és az újpalánkai (ma: Szekszárd-Palánk) kamarai tiszttartóságok, a földvári, a paksi, a tolnai, az újpalánkai, a szekszárdi és a báta- széki postahivatalok szakemberei, valamint a Simontornyán és Pakson állomásozó császári helyőrségek tisztjei közül verbuválódtak a Tolna vármegyei önkormányzat tisztségviselői.1 A főispáni (supremus comes) funkciót 1689 óta Radonay Mátyás Ignác kinevezett pécsi püspök töltötte be, aki korábban császári katona, zalavári főkapitány, és egyidejűleg zalavári apát volt. Tőle indult az a kezdeményezés, hogy a Tolna vármegyei főispáni címet a mindenkori pécsi püspök töltse be. Pályafutása alatt Baranya vármegye főispán- ságáért is sok harcot folytatott eredménytelenül.1 2 Éppilyen eredménytelenek maradtak azok a törekvései, hogy a Baranya és Tolna vármegye közötti határperek igazságosan záruljanak, és Tolna megőrizhesse török hódoltság előtti területét.3 Az alispáni (vicecomes) címre először Broderics András tolnai postamestert, élelmezési felügyelőt és harmincadost, majd az őt ellenzők táborából Dallos András Györgyöt, a simon- tornyai őrség tisztjét, 1699-ben pedig Daróczy István, korábbi tatai kapitányt, paksi főkapitányt és postamestert találták méltónak a vármegyei nemesek, és utóbbi egészen a Rákóczi- felkelésig beöltötte e hivatalt. Mivel postamesteri funkciót töltött be, a vármegye levelet írt Bécsbe hivatali főnökének, hogy engedélyezze Daróczy számára az alispáni poszt betöltését.4 Igen felelősségteljes funkciót viselt a vármegyei pénztárnok (perceptor), aki valamennyi, a vármegyét érintő pénzügyi kérdéssel foglalkozott ebben a nehéz, átmeneti időben. Először Furdics Gergely simontornyai kamarai tiszttartó, majd az őt váltó Dallos András György próbálkozott meg a vármegye anyagi helyzetének áttekintésével, egyik a főszolgabírói, másik az alispáni poszttal párhuzamosan, de nem sok sikerrel.5 1699-ben hosszútávra megfelelő szakembert sikerült találni Haunoldt János simontornyai tiszttartó és harmincados személyében.6 1 Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára (továbbiakban: TML) Tolna vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1. köt. (továbbiakban: Mkjkv.) 5-7. p.; Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből. 5. Szerk. K. Balogh János. Szekszárd, 1974- (továbbiakban: Holub, 1974.) 36-40., 42-43. p.; Szabály Ferenc: Virágkor és hanyatlás, 1440-1711. Bp., 1990. 297. p. (Magyarok Európában; 2.) 2 Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben, 1703-1740. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből. 5. Szerk. K. Balogh János. Szekszárd, 1974- (továbbiakban: Horváth, 1974.) 144-146. p. 1 TML Mkjkv. 30-31., 34-, 37. p.; Holub József: Adatok a Baranya és Tolna megye közt folytatott határper történetéhez, 1655-1720. In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1959. Szerk. Dombay János. Pécs, 1960. 157-161. p.; Holub, 1974- 8. p.; Várady Zoltán: Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái, 1696-1703. Szekszárd, 1992. (továbbiakban: Várady, 1992.) 12-13., 16., 20. p. 4 TML Mkjkv. 19., 29., 35. p.; Holub, 1974- 45., 52., 56-57. p.; Várady, 1992. 8., 11., 17-18. p. 5 TML Mkjkv. 5., 29., 37., 50. p.; Holub, 1974- 63-67. p.; Várady, 1992. 7., 12., 18., 29. p. 6 TML Mkjkv. 29. p.; Holub, 1974. 63. p.; Várady, 1992. 11. p. ■ 67 ■
