Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Varga J. János: Esterházy Pál telepítései a török kiűzése után Tolna és Somogy vármegyékben
rint fegyverükkel szolgálták a királyt, és minden jobbágyi szolgáltatástól mentesültek.41 Csakhogy a bécsi kormányzat utasítására a szükségtelenné vált magyarországi végvárak többségét hamarosan lerombolták, közöttük 1702 tavaszán Kaposvárt is. A várost és a hozzátartozó birtokot az igazoló eljárás eredményeképpen, 1702. május 8-án az Udvari Kamara visszaadta a nádornak.42 Esterházy Pál ugyanabban az évben szerzó'dést kínált a városban maradt, egykor praesidiális joggal bíró lakosoknak: évi 400 forint közösen kifizetendő' bérleti díj ellenében szabadon használhatták az egykori vártartomány földjeit. Ugyanott szerepeltek a szerzó'dés lejárta után érvénybelépő szolgáltatások, amelyek pontról pontra egyeztek a vármegye más földesurai által meghatározott úrbéri terhekkel: évi cenzus - a szegényeket kivéve - és robot, valamint termény- és sertéstized. A húsmérés, a sóeladás és a malomtartás a herceg kiváltsága maradt. A boreladás azonban a város lakóit is megillette Szent Mihály naptól Karácsonyig. Végül a városi fejlődést kívánta előmozdítani a nádor, amikor lehetővé tette iparosok és kereskedők letelepedését a romos vár belső házhelyein.43 A következő év tavaszán vásártartási jogot szerzett I. Lipóttól, amely évente négy országos vásár megrendezését tette lehetővé a településen.44 Kaposvár fejlődése mégsem kezdődhetett el, mert a Rákóczi-felkelés éveiben kétszer is - 1705-ben és 1708-ban - leégett, és lakói Szigetvárra és „más bátor- ságos helyekre” menekültek.45 A kaposvári uradalom 22 faluja és kilenc pusztája46 is vigasztalan képet mutatott. Az 1691-ben készített összeíráskor alig találtak lakott házat, az emberek a vadonban éltek elmondhatatlan nyomorúságban. Csupán néhány kiragadott példa: „Csokonyán négy családnak van háza, négy ökrük is van, de az erdőben élnek. Sántos nevű faluban egy család él, de az erdőben lakik. Kisfaludban egy családnak van háza, de az erdőben lakik. Ivánfán [ma: Kaposvár] két család él, marhájuk nincsen. Nádas [(máshol Nádosd) ma: Kaposvár], Várvize [ma: Kaposvár] egészen puszta .. .”.47 A következő években elkezdődött a lakosság visszatérése megüresedett falvaiba, így az 1695., 1696. és az 1701. évi összeírás már két-háromszoros népességről szólt az 1691. évi állapothoz képest.48 1695-ben 64 településről tudtak, ahol 381 család élt, 548 jobbágytelket műveltek, 4153 holdon49 arattak gabonát és több ezer ló, ökör, tehén, borjú, juh, sertés képezte az állatállományt.50 41 Magyar Nemzeti Levéltár Magyar Országos Levéltára (továbbiakban: OL) Kamarai Levéltár U. et C. fasc. 29. nr. 43. 42 Kanyar, 1967. 85-86. p. 43 Kanyar, 1967. 86. p. 44 Domokosné Szalai Zsuzsanna: Az Esterházy-család somogyi birtokaival kapcsolatos alispáni iratok a Somogy Megyei Levéltárban, 1861-1946. Repertórium. In: Somogy megye múltjából, 2002. Szerk. Szántó László. Kaposvár, 2002. 90. p. (Levéltári évkönyv; 33.) 45 Fülöp László: Esterházy Pál két végrendelete. = Somogyi honismeret, 1990. 1. sz. 26. p.; Kanyar, 1967. 89-90. p. 46 Név szerinti felsorolásukat lásd a 12. jegyzetben. 42 OL Esterházy család hercegi ágának levéltára (továbbiakban: Ecslt.) Repositorium (továbbiakban: Rep.) 35. fasc. V. nr. 592. 48 Kovats Zoltán: Somogy megye népessége a XVII-XVIII. század fordulóján. Szerk. Kanyar József. Kaposvár, 1969. 6-7. p. (Somogyi almanach; 12.) 44 Területmérték. 1 katasztrális hold = 5754,624 m2. Bogdán, 1990. 316-317., 579. p. 50 OL Ecslt. P 108. Rep. nr. 13-393. ■ 65 ■
