Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Feiszt György: Vas és Zala vármegyék címerének kialakulása
VAS ÉS ZALA VÁRMEGYÉK CÍMERÉNEK KIALAKULÁSA ■ Feiszt György A huszadik században egy kissé humoros do log azon vitázni, hogy mi áll a vármegye címer- ében, a furcsa madár halat, vagy vasat tart e a csőrében, kőfalról, vagy fonott sánckosárról tekint e bele a világba."' így vélekedett a vármegyei újság szemelírója, amikor 1912-ben a „A strucc és daru harca” címmel megírta összefoglalóját a Vas vármegyei közgyűlésben folyó címervitáról. A vármegye címerében szereplő szimbólumok értelmezéséről ugyanis, a vármegye és a Belügyminisztérium között több mint másfél évtizede ádáz vita dúlt. Balogh Gyulának, Vas vármegye főlevéltárnokának a Magyar Heraldikai és Genealógia Társaság szakmai véleményével megtámogatott, szimbólumokat értelmező felterjesztése szinte minden elemében ellentmondásban volt az Országos Levéltár Ta- gányi Károly által készített elemzésével. Zalában 1 évtizeddel később hasonló szituáció alakult ki. A törvényhatóság és a Belügyminisztérium 1907-193 7-ig 30 évig vitázott a vármegye címerének színeiről. A vármegye a kék, a minisztérium a pajzs zöld színéhez ragaszkodott.1 2 3 A felsőbb hatóság és a vármegyék huzavonája éveken át folyt, anélkül, hogy az álláspontok a legcsekélyebb mértékben közeledtek volna. 1915. január 19-én Vas vármegye főispánja végül eljutott arra a következtetésre, hogy „... nem célszerű, hogy a címerkérdés még egyszer a törvényhatóság közgyűlésére utaltassék ..!’? Zala vármegye hasonlóan a vasi eljáráshoz ad acta tette a dokumentumokat, és 1945-ig továbbra is a kék pajzsot használta.4 Vas vármegye címeres pecsétjével hitelesített első okmány 1561 -ben kelt. Körirata: „SIGILLUM COMITATUS CASTRIFERREI = Vasvár vármegye pecsétje.”5 A pecsétmezőben jól látszik a bástyán álló struccmadár. Felmerül a kérdés, miért éppen ezt a képet vésette pecsétjére Vas vármegye nemessége? Vasvárt a Rába völgyében már ősidők óta folyó gyepvasérc feldolgozás központjaként ismerték. A kedvező földrajzi fekvésű vár, a benne létesített vasraktár révén, nemcsak all. században megszervezett vármegye székhelye, hanem annak névadója is lett. A strucc, mint régi vasműves jelkép, címerbe helyezése tehát kézenfekvő volt és a 16. századi nemesség jó szimbolikus érzékét dicséri. Nem is lehet vitás, hogy Vas vármegye esetében úgynevezett „beszélő címerrel” van dolgunk, amelyben a „vas és a vár” együtt jelenik meg a címerpajzsban. 1 A strucc és a daru harca: megint a strucc győzött. = Vasvármegye (továbbiakban: Vvm.), 1912. szept. 11. l.p. ‘ Halász Imre: Zala vármegye címerei. = Levéltári Szemle, 1982. 1. sz. (továbbiakban: Halász, 1982.) 196. p. 3 A címerkérdést részletesen elemezte: Borsa Iván: Vas vármegye címere. In: Vas megye múltjából, 1986. Szerk. Kiss Mária. Szombathely, 1986. (továbbiakban: Borsa, 1986.) 3-19. p. (Levéltári évkönyv; 3.) 4 Halász, 1982. 196. p. 5 Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: VaML) Vegyes letétek, 1561. 31. sz. ■ 53»
