Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Kenyeres István: A dömösi prépostság koppányi uradalmának összeírása Mohács előtt és a török hódítás időszakában
I megparancsolta Bakócznak, hogy Sánkfalvyt vezesse be új birtokába. Eszerint tehát egy birtokcserével kapcsolatos kárpótlás útján, illetve az erre való hivatkozással került a nyit- rai püspök birtokába a dömösi apátság és birtokai, így Koppány uradalma is.10 11 Összességében Koppány fontos központja volt a környéknek, jelentős prépostsági épületekkel. Koppány vezér, illetve az államalapítás idejére tett földvárának sáncmaradványai és jelentős prépostsági kó'épületei pedig lehetővé tették a törökök számára a hely megerődítését, szandzsákszékhellyé alakítását.11 Koppány a középkorban mindenképpen Tolna vármegyéhez tartozott, azonban a közölt forrás 1560 körül keletkezett része már Somogy vármegyeiként említette a koppányi uradalmat és birtokait, ami arra utal, hogy a terület Somogyhoz kerülése nem a 17. század végén következett be.12 A legújabb vizsgálatok alapján - immáron tekintettel Sipos eredményeire is - K. Németh András a települést Kubinyi András osztályozási szempontjait figyelembe véve az „átlagos mezővárosok és mezőváros jellegű falvak” közé sorolta a középkori Tolna vármegyében Peremartonnal és Szekszárddal egy szintre, további 25 településsel együtt.13 A koppányi uradalom a nyitrai püspökséggel együtt Török Bálinté lett az 1520- as évek végén, az 1530-as évek elején.14 1534-ben Török megállapodott I. Ferdinánd hívével, Thurzó Elekkel, hogy Pápáért cserébe átadja Nyitrát Thurzónak. A nyitrai püspökség és birtokai - közöttük Koppány is - így Thurzó Elek birtokába jutott, mégpedig I. Ferdinánd jóváhagyásával.15 Az 1542. évi dikális jegyzék Thurzó birtokaként tünteti fel Koppányt, összesen 83 portával.16 Ez az utolsó év amikor egyértelműen magyar kézen volt Koppány és vidéke. A török hódítás ugyanis a következő évben érte el a vidéket. 1543-tól Koppányt már a török birtokolta, más vélemények szerint az első foglalás után csak 1552-ben, 1554-ben vagy 1555-ben lett az oszmánoké.17 Ezt követően az egyik 10 A podmanini és aszódi báró Podmaniczky-család története. 5. köt. A podmanini Podmaniczky-család oklevéltára, 2. köt., 1510-1537. Szerk. Lukinich Imre. Bp., 1939. (továbbiakban: POLt) 262-267. p. 11 Sipos, 2013. 134-144-, 150-165. p.; Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkor tói a kuruc korig. Kaposvár, 2005. (továbbiakban: Magyar - Nováki, 2005.) 146. p. A szerzők szerint 1536-ban már állhatott itt vár, Sipos szerint csak a prépostsági épületegyüttes lehetett bármilyen erődítés központja, és magát a palánkvárat már a törökök építették. Sipos, 2013. 182-187., 238-261. p. 12 Lásd a forrásközlésben. 13 K. Németh András: Tolna megye központi helyei a középkorban. In: Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv. 8. köt. Főszerk. Kenyeres István. Bp., 2013. 219., 231. p. 14 Sipos, 2013. 184-185. p. Ozorát 1536 elején foglalta el Török Bálint, ekkortól már biztosan ő birtokolta Koppányt. 15 I. Ferdinánd Bécsben, 1534. november 25-én kelt adományát Thurzó Elek részére lásd: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban: OL) A 57 Magyar Kancelláriai Levéltár. Libri regii 1. köt. 245. p. 16 Szakály, 1969.14. p. Szakály Török Bálint birtokaként említi Koppányt, de megjegyzi, hogy az összeírók Thurzó birtokként tüntették fel. 17 Vass Előd előbb 1552-re datálta Koppány elestét, majd 1544-re. Vass, 1972. 57. p.; Vass Előd: A mohácsi szandzsák hatvannégy évvel a csata után. In: Mohácsi tanulmányok. Szerk. Rúzsás Lajos, Szakály Ferenc. Bp., 1986. 356. p. Hóvári János 1550-re tette Koppány bevételét. Hóvári János: Fonyód a török hódítás korában. In: Fonyód története. Szerk Kanyar József. Kaposvár, 1985. 118. p. Az 1543. évi adatot Koppány első foglalásáról Szakály Ferenc közölte. Szakály, 1969. 26. p. Erdal összefoglalja a török foglalással kapcsolatos előbbi adatokat és ő is 1543-ra teszi a foglalást. Erdal, 2008. 173. p. Tóth Sándor László szerint 1554-ben kerül török kézre a település. Tóth Sándor László: Hódoltsági török várak őrsége egy 1576-1590. évi német összeírásban. = Aetas, 2008. 4. sz. 107. p. Magyar Kálmán és Nováki Gyula a Somogy megyei várakról írt monográfiájukban az 1543 utáni első foglalás után az 1555. évi végleges török kézre kerülést közli. Magyar - Nováki, 2005. 146. p. Hegyi Klára szerint a török vár 1550 előtt épült, a szandzsákság is ekkor tűnt fel, első ismert bégje 1552-től adatolt, katonaságát 1551/1552-től tudja azonosítani. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és katonasága. 2. köt. A budai vilajet várainak adattára. Bp., 2007. 1201-1202. p. (História Könyvtár, kronológiák, adattárak; 9.); Sipos, 2013. 187-193. p. ■ 41 ■
