Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Kenyeres István: A dömösi prépostság koppányi uradalmának összeírása Mohács előtt és a török hódítás időszakában

legfontosabb dél-dunántúli török központtá, szandzsákszékhellyé lett Koppány, jelentős palánkvárral, tekintélyes létszámú török katonasággal, négy dzsámival és 11 mecsettel. Az 1580-as években egyes vélemények szerint 400 lakott ház állt itt, és kereskedelmi központként is funkcionált, sőt egy korabeli feljegyzés készítője azt állította, hogy Buda után a leggazdagabb hódoltsági városnak számított. Szakály Ferenc szerint a fejlődést mással aligha lehet magyarázni, mint hogy jelentős török, balkáni kereskedők telepedhettek meg itt és alakíthattak ki fontos kereskedelmi központot.18 Mint az alább közlendő forrás is alátámasztja, Koppány nem számított jelentéktelen településnek a török foglalás előtt, földrajzi elhelyezkedése, prépostsági központi épületegyüttese valamint az az adottsága, hogy viszonylag könnyen palánkvárrá lehetett alakítani, kedvező alapot teremtett a hódoltsági török katonai és kereskedelmi központ kialakításának.

Az alább közlendő forrás jelentős mértékben bővíti ismereteinket Koppány és vidéke késő középkori viszonyait illetően, de már a török foglalást követő időszak kapcsán is fontos információkat tartalmaz. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában az „Urbaria et conscriptiones” sorozatában fennmaradt összeírást 1560- ra datálják, maga a forrás bevezető szövege is ezt látszik alátámasztani. Az alaposabb elemzés azonban rámutat arra, hogy az lényegében három részből tevődik össze:

1.) Az úgynevezett koppányi prépostság 1560. évi összeírása, 2.) A koppányi prépost- ság Podmaniczky István nyitrai püspök által összeíratott urbáriuma és 3.) A dömösi prépostság birtokainak urbáriuma. Az iratot valószínűleg 1560-ban vagy akörül állíthatták össze, és a korabeli állapotokat rögzíteni kívánó rövid összeírás után bemásolhatták a Podmaniczky István idejéből fennmaradt, bizonyosan Mohács előtt keletkezett urbáriumokat. A két középkori urbárium eltérő módon és időben készülhetett, míg a koppányi bizonyosan Podmaniczky nyitrai püspöksége idején, az attól eltérő szerkezetű dömösi - például a Nógrád vármegyei Tolmács esetében még a jobbágy és zselléme- veket is közlő - urbárium bizonyosan egy másik, akár korábbi összeírásból kerülhetett kimásolásra. A koppányi középkori urbárium keletkezési idejét is meg tudjuk határozni. Podmaniczky István nyitrai püspök a fentebb említett, Bakócz Tamás által 1500-ban átírt, a nyitrai püspököt a dömösi prépostságba beiktató parancslevél átírásával fordult 1520-ban a garamszentbenedeki konventhez, nyilván alapos indokkal kérhette az oklevél átírását.19 Nagy a gyanúnk, hogy az alább közlendő összeírás Mohács előtti része is ez idő tájt készülhetett. Az összeírás vonatkozó részében ugyanis szerepel, hogy a koppányi prépostság urbáriumát Podmaniczky István íratta össze. Mivel ő 1512-től töltötte be a nyitrai püspöki széket, az összeírás Mohács előtti részének ez a dátum lehet a post quem-je, mivel Podmaniczky 1530-ban hunyt el, ez a dátum lehet a forrásrészlet ante quem-je.20 Ismerve a Mohács utáni eseményeket és Podmaniczkynak ekkor játszott szerepét - mindkét Mohács utáni törvényes királyunkat egyaránt ő koronázta meg, igen gyorsan váltott pártot Szapolyai Jánostól Habsburg Ferdinándhoz - dunántúli birtokaival 1527/1528 után nem igen számolhatott. így az összeírás koppányi urbárium része

18 Szakály, 1969. 52. p.

19 Lásd: POLt 262-267. p.

20 Podmaniczky István nyitrai püspöki székének elfoglalását és halálának dátumát már Czeizel Gábor tisz- tázta bécsi levéltári források alapján. Czeizel Gábor: Történeti mese Podmaniczky István nyitrai püspökről. = Katolikus Szemle, 1902. 6. sz. 548-554. p.

■ 42 ■