Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Gyarmati György: Választási "reakciós elemek" 1949-ben - országosan és Somogy megyében
kiemelt viszonyszámokat standardizálta. A szóban forgó ÁVH-jelentés regionális bontású arányszámai többnyire 90% körül mozognak, éspedig 85 és 92%-os szélsó' értékek között. Ezek viszont nehezen adják ki a 95-96%-os százalékos országos átlagot. Lássuk ezt részletezve, eló're bocsátva a minimálisan szükséges magyarázatot. A vidéki AVH-osztályok diszlokációja szerinti adat konzekvensen „lepontozza” a - több esetben vármegyék összevonásával képzett - választókerületi végösszegeket. A választó- kerületenként ismerhető' BM-MTI-közlemény adataiból számított arányokat az ÁVH „Népfrontra szavaztak” arányai mellé állítva jelöljük a differenciát az alábbi, 2. számú táblázatban.15 13 ÁVH osztályok // Vármegyék BM - MTI% (publikus) ÁVH% (intern) Különbség Szombathelyi Osztály Győr-Moson 96,2 90,2 6 Sopron 96,2 90,2 6 Vas 97,2 90,2 7 Zala 96,0 89,8 4,2 Pécsi Osztály Somogy 97,1 90,7-6,4 Baranya 98,0 92,2-5,8 Tolna 98,0 92,2-5,8 Székesfehérvári Osztály Fejér 96,4 91,3-5,1 Veszprém 96,0 91,1-4,9 Budakörnyéki Osztály Komárom-Esztergom 96,4 91,3- 5,1 Nógrád-Hont Észak-Pest (-Pilis-Solt-Kiskun) 97,1 91,8 ?-5,3 [„Nagy-Budapest”] 96,3 [92,5] [- 3,8] 13 Az még egyszerűbb eset, hogy a szombathelyi ÁVH-osztályhoz tartozó Győr-Moson, illetve Sopron vár- megyék, vagy a pécsi ÁVH-osztályhoz tartozó Baranya és Tolna vármegyéket összevonták egy választókerületbe. Ehhez képest a Heves vármegyével^ szintén összevont Nógrád-Hont vármegyék közül az előbbit a miskolci, míg utóbbit a budakörnyéki ÁVH-osztály kompetenciájába tartozott. Ugyancsak a budakörnyéki osztály felügyelte Komárom-Esztergom vármegyét, míg a^vele egy választókerületbe rakott Fejér vármegyét rendszervédejmi szempontból a székesfehérvári ÁVH-osztály tartotta szemmel. Állambiztonsági felügyelet szerint „Észak-Pest”, illetve „Dél-Pest” rész-törvényhatóságok közül az előbbit a már említett budakörnyéki, míg utóbbit a szegedi ÁVH-osztályba porciózták. Ez - korabeli hivatalos elnevezés szerint - Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pedig Bács-Bodrog vármegyével alkotott egy választókerületet. Ugyanebből következik, hogy néhány esetben hiányzik a jelentésben a „népfrontra szavazók” - ÁVH szerinti - aránya. A 2. táblázatban ezeken a helyeken kérdőjellel (?) utalunk az adathiányra, másutt - a BM-MTI-közlemény adataira támaszkodva - szögletes zárójelben [xxx] adjuk meg az ÁVH „logikája” szerint számított arányszámot. A debreceni ÁVH-osztály esetében csak osztályszinten adták meg a Népfront-fanok arányát, holott az ide tartozó - szintén összevont - Szabolcs és Szatmár-Bereg, illetve Hajdú és Bihar vármegyék közül az utóbbiak esetében egy tanulmány némi különbséget mutat ki: Hajdú = 95%, Bihar = 96,5%. Lásd: Gazdag István: Debrecen országgyűlési képviselői. In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve. 21. Szerk. Radics Kálmán. Debrecen, 1994. 33-52. p. ■ 335 ■
