Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Tar Ferenc: Adalékok a zalai politikai elit történetéhez, 1945-1990
1 ADALÉKOKA ZALAI POLITIKAI ELIT TÖRTÉNETÉHEZ, 1945-1990 ■ Tar Ferenc Z ala megye közigazgatási beosztásában és területében jelentős változást hozott, hogy 1945 után a Balatonfüredi járást Veszprém megyéhez csatolták, majd 1950-től a Keszthelyi, a Sümegi és a Tapolcai járást is Veszprémhez kapcsolták. „A területszervezési változások mellett idővel tartalmilag is egyre inkább átalakult a korabeli közigazgatás. 1950-re, a tanácsrendszer hajnalára lényegében már csak a történelmileg kialakult elnevezésekben.. élt tovább a háború előtti közigazgatási szisztéma, mivel ezen tisztségek tartalma, jogköre teljesen megváltozott. Az egyik legfontosabb módosulás a közigazgatási testületeket... érintette annyiban, hogy ezek tagjait a korábbiaktól eltérően nem választották, hanem kinevezték. ... A koalíciós években a pártok egymás között osztották el a közigazgatás pozícióit - a zalai főispáni posztot a Nemzeti Parasztpárt kaparintotta meg. ... 1948 után már a Magyar Dolgozók Pártja vezetői határozták meg, hogy kik kerülhetnek a közigazgatás vezető helyeire. Ettől kezdődően a valódi hatalom kezdett kicsúszni az állami és önkormányzati igazgatás kebeléből - minden fontos döntés az állampárttá vált MDP korifeusainak asztalára került... a tanácsok ennélfogva döntőrészt a pártakarat végrehajtói lettek. Keszthely és környéke 1979-ben került vissza Zala megyéhez,1 2 és e nagyjelentőségű területi változás és módosulás természetesen komoly befolyást gyakorolt a megye politikai életre is. Zala megyéből 1945 tavaszán az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe 11 személy került be. Öt fő - Bencze Imre, Brand Sándor, Dajkovich Ferenc, Cs. Darab József és Kováts Ferenc - a Kisgazdapárt; két fő - Deme István és B. Molnár József - a Parasztpárt; három fő - Baron Pál, Dombay János és Kertész József a szociáldemokraták; továbbá Matécz János a Magyar Kommunista Párt részéről.3 Brand Sándor - aki 1938-tól a megye alispánja, 1945 és 1947 között az FKGP Zala vármegyei elnöke volt - 1945 novemberében nem indult a választásokon. Ekkor szintén nem indult Cs. Darab József. B. Molnár József - aki 1945-ben és 1946-ban töltötte Zala vármegye főispáni hivatalát - megmértette magát, de nem sikerült mandátumot szereznie. 1945. november 4-én Bencze Imre - aki 1945 és 1947 között az Független Kisgazda Párt főügyészi teendőit látta el - és Kováts Ferenc, Kisgazda Párt meghatározó személyisége, 1947-ben a Demokrata Néppárt megyei elnöke, került be az országgyűlésbe. 1 Káli Csaba: Közigazgatási és területi változások Zalában 1945-1950 között. In: Ezer év. Zala megye históriája. Szerk. Molnár Adrás, Virrasztó Zsolt. Zalaegerszeg, 2009. (továbbiakban: Molnár - Virrasztó, ^ 2009.) 75-76. p. 2 Káli Csaba: Keszthely és környéke visszacsatolása 1979-ben. In: Molnár - Virrasztó, 2009. 80-83. p. 3 Káli Csaba: Zala megye a koalíció éveiben, 1945-1947. In: Molnár - Virrasztó, 2009. 287-291. p. ■ 327 »
