Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Tóth Ágnes: Nemzetiségi oktatás Magyarországon, 1945-1950
sem. A nemzetiségi iskolákban dolgozó magyar anyanyelvű pedagógusok nyelvi nehézségekkel küzdöttek, és volt . közöttük szép számban magyar nacionalista .. .”13 is. A délszláv iskolákban tanító kisegítő' pedagógusok politikai megbízhatatlansága (délszláv nacionalizmus) szintén szakmai alkalmatlansággal párosult. A tanítói oklevelet nyilván nem pótolhatta a nyári tanfolyamokon való részvétel, és az ennek alapján letett képesító'vizsga. Nem álltak rendelkezésre a legszükségesebb tankönyvek sem, tantervvel pedig csak a román és délszláv nemzetiség rendelkezett.14 Az intézményeket rossz épületekben, hiányos bútorzatú tantermekben helyezték el, szemléltető eszközök, tanszerek nélkül működtek. Mindezen okok következtében a nemzetiségi iskolák színvonala, szakmai teljesítménye lényegesen elmaradt a magyar iskolákétól. Érthető tehát, ha a nemzetiségi szülők gyermekeik jövőbeni boldogulását, továbbtanulási esélyeit figyelembe véve, a magyar iskolák mellett döntöttek. A minisztérium illetékes osztálya 1948 második felétől 250 községben a helyszínen tájékozódott az elmagyarosodás mértékéről és a nemzetiségi igényekről. Ezzel párhuzamosan a félelem leküzdésére a nemzetiségi szövetségekkel közösen „felvilágosító” munkát végeztek. A nagyobb településeken vagy vonzáskörzettel rendelkező iskolák mellett megkezdődött a kollégiumok működése, ahol a nemzetiségi tanulók számára ingyenes lakhatását biztosították.15 A nemzetiségi intézmények szervezésére is nagyobb hangsúlyt fektettek, különösen a nyelvoktató intézmények száma gyarapodott rövid idő alatt. délszláv 1948/1949 1949/1950 1950/1951 1951/1952 (beiskolázási terv) intétanúintétanúintétanúintétanúzetek lók zetek lók zetek lók zetek lók száma száma száma száma száma száma száma száma óvoda 10 200 10 200 1216 280 18 520 nép- és általános iskola 30 695 27 750 2517 760 28 1200 általános iskolás diákotthon1 40 1 60 1 80 délszláv nyelv tanítása a nép- és általános iskolákban 30 1200 21 950 45 4000 45 4000 középiskola (gimnázium, tanítóképző) 1 24 1 38 118 70 1 115 főiskolai tanszék1 11 1 34 1 60 1. táblázat A délszláv nemzetiségi oktatás, 1948-195219 13 OL MMNOir. 35. tétel. 1950. március 21-i összefoglaló jelentés. Közli: Tóth, 2003. 2414 A délszláv iskoláknak három, a szlovákoknak kettő', a románoknak egy olvasókönyvük volt. 15 Békéscsabán és Szarvason előfordult azonban az is, hogy a helyi szlovákság nem íratta be a tannyelvű iskolába gyerekeit. 16 Szervezés alatt két óvoda. 17 Ebből 19 egy-, egy két-, kettő három-, egy négy-, kettő hattanerős iskola. 18 Általános gimnázium, tanítóképző' tagozattal. 19 A táblázatokat a OL MMNOir. 35. tétel, 1950. március 21-i összefoglaló jelentés alapján készítettem el. A dokumentumhoz csatolt két kimutatásban az azonos évekre vonatkozó adatok, bár nagyságrendbeli különbség nincs közöttük, nem egyeznek minden esetben, amit a dokumentum összeállítója nem magyarázott. Ez a struktúra kialakulatlanságára, folytonos változására utal, amit megeró'sítenek a táblázatok egyes adataihoz, a dokumentum készítője által fűzött magyarázatok is. A dokumentumot közli: Tóth, 2003. 23-34. p. ■ 322 ■
