Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Katona Klára: Barátság és gyűlölet között. A magyar-jugoszláv határmenti kapcsolatok. 1945-1949
lius 24-én kötött belgrádi egyezmény.18 Egyéb kérdések elől - átszökött bűnözők és volksbundisták kiadása, visszatérő hadifoglyok és menekültek befogadásának szabályozása - a magyar hatóságok közlése szerint a jugoszláv fél kitért. Ebben az időszakban 4558 jugoszláv és 1295 magyar állampolgár - az előbbiek 6822, míg az utóbbiak 6547 katasztrális holddal19 - rendelkezett földbirtokkal a szomszédos ország területén.20 Azokon a határszakaszokon, ahol átléptetésüket nem szabályozták, illetve ahol a kishatárszéli forgalom átkelőhelyeit lezárták, a kettős birtokosok nem művelték földjeiket, hanem ahol erre lehetőség volt, földbirtokaikkal a túloldalon lakó rokonaik, ismerőseik gazdálkodtak. Részben ezért, részben a kettős birtokosok átléptetésével kapcsolatos anomáliák - előfordult, hogy a hatóságok nem engedték őket területükre, bár a szükséges engedélyek birtokában voltak - miatt határátlépésüket a teljes magyar-jugoszláv határszakaszra vonatkozóan a két ország kormánymegbízottai az 1947. november 25. és 17. között Szabadkán (ma: Subotica, Szerbia) tartott megbeszélésen rendezték. Eszerint mindkét állam területén a határvonaltól 10 km-es mélységű sávban (határsávban) székhellyel, ugyanakkor a szomszédos ország területén földbirtokkal rendelkező jogi- és magánszemélyek minősültek kettős birtokosnak, akik részére - abban az esetben, ha bűnügyi, államvédelmi és adózási szempontból megbízhatók voltak - a határ átlépését kishatárszéli forgalomban lehetővé tevő, kétnyelvű, fényképes úgynevezett „birtokos igazolványt” állítottak ki. Az igazolványokat minden évben, legkésőbb február 1-jéig ki kellett adni, majd ezeket a szomszédos határőrizeti szerveknek legkésőbb március 1-jéig láttamozniuk kellett. Ennek megtagadásáról az igazolvány visszaküldése mellett értesítendő volt a túloldali szervet. Hasonló eljárás keretében jutottak határszéli útiigazolványhoz a birtokos igazolvány tulajdonosának 14 évnél idősebb családtagjai és munkásai. A kettős birtokosok határátlépése napkeltétől napnyugtáig volt lehetséges, és a szomszédos országban lévő birtokaikon legfeljebb 36 órát tartózkodhattak.21 A föld megműveléséhez szükséges eszközöket, a tartózkodási idejükre szükséges mennyiségű élelmiszert és vetőmagot vihettek magukkal. pénzt azonban nem, és kizárólag saját birtokaikon aludhattak. A feltárt iratanyag arra enged következtetni, hogy a kettős birtokosokkal kapcsolatos eljárás rendezését követően fegyelmezettebb határőrizeti viszonyok alakulhattak ki, mert ezután atrocitásokról, a határőrizeti közegek fegyveres határsértéséről, vagy átlövésről nem található adat. A források hiánya viszont arra is utalhat, hogy a határőrizetet ellátó szomszédos szervek közötti közvetlenebb, rendszeresebb kapcsolat miatt a konfliktusokat alsóbb szinten tisztázhatták. 1946 és 1948 között a fegyveres incidensek kiváltó oka elsősorban a határmenti lakosság vagy a határőrizetet ellátók meggondolatlan viselkedése, az utóbbiak helyismeretének hiánya, esetleg az áru- vagy embercsempészek tettenérése volt, ám a 18 Lásd a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal 1926. évi július hó 24-én kötött kereskedelmi szerzó'dés becikkelyezéséről szóló 1929:45. te.: http://www.l000ev.hu/index.php?a=3¶m=7810 19 Területmérték. 1 katasztrális hold = 5754.642 m2. Bogdán István: Magyarországi hossz-és földmértékek, 1601- 1874. Bp., 1990. 317. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. IV. Levéltártan és történeti forrástudományok; 6.) 20 OL HOPir. 1-10/1/1950. 21 OL HOPir. V/3-1/1948. ■ 314«
