Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Gyenesei József: Kecskemét város törekvései a barackpálinka márkavédelme érdekében az 1930-as években
Vélhetően a kérelmezett miniszteri jogalkotás elmaradása miatt a polgármester - más kínálkozó eszköz hiányában - a következő év elején egy szabályrendelet-tervezetet terjesztett a közgyűlés elé: „A kecskeméti barackpálinka kiváló minősége, a forgalomba hozatal ötletessége és hatékony hírszolgálata minden vonalon nyilvánvalóvá tette ennek a kiváló magyar terméknek nemzeti értékét. Újabban a magyar sajtó igen élénken foglalkozik a barackpálinka kérdésével. Sajnálatos tény, hogy a piacon a kecskeméti barackpálinka olyan tömege és minősége jelent meg, amely kizárja annak kecskeméti barackból való származását. Ez a tömegáru veszélyezteti a kecskeméti barackpálinka értékesíthetőség lehetőségét és félő, hogy hírnevét is le fogja rontani.”11 Az elfogadott szabályrendelet kimondta, hogy kecskeméti barackpálinka elnevezés alatt csak a város területén beszerzett kajszi-, rózsa- vagy sárgabarackból, Kecskemét területén és lepárlás útján, minden idegen anyag hozzáadása nélkül előállított pálinkát lehet forgalomba hozni, amelyet az értékesítés megkezdése előtt a polgármesteri hivatalnak be kell jelenteni. A város fenntartotta magának a jogot, hogy a silányabb minőségűnek ítélt pálinka esetében a forgalmazás feltételéül szabott zárjegyek kiszolgáltatását megtagadja. A visszautasított termelő az Országos m. kir. Chémiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás felülvizsgálatát kérhette jogorvoslat gyanánt.17 18 A város barackpálinkájának márkázására készült szabályrendeletet a felettes hatóság végül nem hagyta jóvá. Széli József belügyminiszter az elutasítást azzal indokolta, hogy a rendeletben szabályozott kérdés nem önkormányzati hatáskörbe tartozik, mindamellett elismerte a kecskeméti barackpálinka jogi védelmének szükségességét, és ennek megvalósítására a földművelésügyi miniszter által kibocsátandó rendeletet tartotta célravezetőnek.19 AZ ELSŐ „BÁRÁCK”-PER Csak az érdekeltek tudhatták, hogy amikor a törvényhatósági bizottság ünnepélyes keretek között elfogadta a kecskeméti barackpálinka védelméről szóló szabályrendeletét, annak gyakorlati alkalmazása már folyamatban volt. A Központi Szeszfőzde ugyanis 1936 elején keresetet nyújtott be a Budapesti Királyi Törvényszéknél a Zwack J. és Társai Likőr-, Rum-, és Konyakgyár ellen a valódi kecskeméti barackpálinka elnevezés jogosulatlan használata miatt.20 A kereset szerint a Zwack gyár 1935 tavaszán valódi kecskeméti barackpálinka névvel gyártmányokat hozott forgalomba, amelyeket nem Kecskeméten termelt gyümölcsből és nem Kecskeméten állítottak elő. A gyár ezzel jogosulatlan előnyhöz jutott, mert kihasználta a kecskeméti márka világhírességét, így közvetlenül jelentősen megkárosította a város szeszfőzdéjét, amely nagy összegeket áldozott a márka bevezetésére, közvetve pedig rendkívüli kárt okozott Kecskemét termelő közönségének. A város beadványában azzal is érvelt, hogy a cég megakadályozta, hogy a városi szeszfőzde olyan árat érhessen el, amely mellett megtérülhetett volna a propagandára fordított összeg. A visszaélés pedig azért váltott ki igen súlyos hatást, mert az 1935. évi elemi csa17 BKML Kecskemét Város Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1936. (továbbiakban: Kjkv., 1936.) 14. p. 18 BKML Kjkv., 1936. 15-16. p. 19 A kecskeméti barackpálinka védelméért erőteljes akciót indít a város. = KK, 1937. ápr. 30. 5. p. 20 A Budapesti Királyi Törvényszéken 13P30614 fó'lajstromszámon letárgyalt ügy periratai sajnos nem maradtak fenn, arról csupán a segédkönyvi bejegyzések tanúskodnak. Budapest Főváros Levéltára Budapesti Királyi Törvényszék. Polgári peres iratok. Mutató, 1936. S-ZS. ■ 278 ■
