Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Gyenesei József: Kecskemét város törekvései a barackpálinka márkavédelme érdekében az 1930-as években
1 pálinka”, a „kecskeméti juhász” és a „valódi kajszi” védjegyű pálinkák. Ezek a párlatok különböző minőségi szinteket képviseltek, de abban megegyeztek, hogy nem Kecskemétről származtak, és dömpingáron árasztották el a piacot. Ezek a készítmények természetesen sokat ártottak a valódi kecskeméti barackpálinka hírnevének.13 14 15 16 A párlat hamisítására külföldön is akadt példa amint azt az alábbi baráti levél is tanúsítja, amelyet Traub István, a hollandiai magyar követség vezetője írt Kiss Endrének, Kecskemét polgármesternek: Jelen soraimnak célja, hogy nagybecsű figyelmedet felhívjam egy eléggé sajnálatos tényre. Figyelmeztettek rá ugyanis itt, hogy a »Wilmerinck & Müller« amszterdami cég a kecskeméti városi szeszfőzde címkéjével és pecsétjével ellátott üvegekben oly rossz minőségű barackpálinkát hoz forgalomba, amely csak rontja annak hírnevét. Magamnak alkalmam volt azt megkóstolni, az legfeljebb Törköly lehet, vagy azzal felhígítva. Az üveg formájáról ítélve azt gondolom, ők bizonyára hordóban kapják Kecskemétről, s itt lesz üvegbe öntve és címkével ellátva. Ez esetben az itteni cég manipulál meg nem engedett módon. ”M KÍSÉRLET A BARACKPÁLINKA JOGI VÉDELMÉRE A további visszaélések megakadályozása, illetve azok visszaszorítása érdekében Kecskemét polgármestere számos intézkedést tett. A városvezetés kezdetben az árucímkézés és a védjegyezés adta lehetőségekkel élt, de a kérdést igyekezett országos szintű szabályozással hathatósan rendezni. Ez Kiss Endre 1935 nyarán levélben kérte Darányi Kálmán földművelésügyi minisztertől a kecskeméti barackpálinka márkázásának elrendelését. A polgármester megkeresésében szorgalmazta, hogy kémiai vizsgálat útján állapítsák meg azokat a legminimálisabb követelményeket, amelyek a „... tisztességes barackpálinkának elengedhetetlen követelményei 5 Egyidejűleg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához is védelemért folyamodott, kérve a nagytekintélyű szervtől annak megállapítását, hogy kecskeméti barackpálinka elnevezés alatt csak a kecskeméti barackból, és Kecskeméten lepárolt pálinka legyen forgalomba hozható. Az ügyben a városra nézve kedvező, de csupán elvi jellegű döntés született a kamara 1936. március 28-ai ülésén: „A kamara Juryje a maga részéről a jövőre nézve ... elismeri Kecskemét városának ama jogát, hogy igénybe vegye mindazokat a törvényes eszközöket, amelyek alkalmasak arra, hogy a kecskeméti barack eredetiségét hatósági felügyelettel ellenőrizzék és az abból készült pálinkát együttes védjeggyel, zárócímkékkel, plombákkal, stb., a legmegfelelőbb külsőben hirdessék, sőt ezen túlmenőleg az áru magyar jellegét, nemzeti értékét kiemelhessék. Ezen előnyök egyenjogú élvezetététől azonban természetesen nem foszthatok meg azok a versenyvállalatok sem, amelyek árujukat azonos feltételek mellett állítják elő. .. .A jury feltétlenül kívánatosnak tartja, hogy a hatósági ellenőrzés az áru országos nagy jelentőségére való tekintettel, oly szakbizottság igénybevételével történjék, amely az egyenlő elbánás elvét biztosítja és semminő irányban nem korlátozza a kecskeméti baracknak magyar vállalatok által Kecskemét th. város politikai területén történő szabad és versenyképesség teljes biztosítása mellett történő lepárlását.’46 13 Napirenden: a barackpálinka-hamisítás. = KK, 1938. febr. 22. 5. p. 14 BKML PMH ir. Pm. Iev32/1936. 15 BKML PMH ir. Elnöki iratok (továbbiakban: Ein. ir.) 61/1935. 16 Kecskemét győzött a barackpálinka-háború első nagy ütközetében. = KK, 1936. márc. 29. 1-2. p. ■ 277 »
