Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Kövér György: Levelek Bécsből. Kring Miklós, 1932-1933. Forrásközlés és értelmezés
X és .a Házi-fék német oldevekk .. .”24 tanulmányozása is . meglehetősen sok gondot.. .”25 okozott. Az eredetileg február elsejére kitűzött határidő újabb és újabb halasztást szenvedett, végül csak 1933 áprilisának elején adta postára a recenziót.26 Közben Mályusz - a rá jellemző dinamikával - újabb és újabb ismertetések megírására kapacitálta Kringet. Különösen szorgalmazta Huizinga „A középkor alkonya” című művének recenzeálását, amely azonban a zsúfolt munkaprogram mellett csak később valósult meg. A közöttük levő viszony közben fokozatosan átalakult: legalább is erre utal, hogy a decemberi, majd az áprilisi levél aláírásakor már „... tanítványi hálával és mély tisztelettel .. .”27 búcsúzott az ifjú pesti professzortól. Viszonyuk megértéséhez jeleznünk kell, hogy közben Hóman Bálint segítségével szervezett formát öltöttek Mályusz Elemér vezetése alatt a szlovák-magyar nyelvhatár alakulását vizsgáló népiségtörténeti kutatások, amelybe Komárom vármegyére Mályusz Kringet is bevonta.28 Erre utal a közöttük folytatott levelezés egyik pszichológiailag is érdekes megjegyzése: „Én múlt nyáron kötelességet vállaltam a Professzor Úrral szemben, ami alól nagyon nem szívesen vonnám ki magamat, kivéve azt az esetet, ha a Professzor Úr feltétlenül szükségesnek tartaná az itteni egyetemen a két félévi szemináriumi munkát, amelyre ilyformán alkalmam adódnék. Semmiképpen sem merném azt mondani, hogy önzó' gondolatok nem foglalkoztatnak, és nem befolyásolnak, amikor elhatározásomat ebben az ügyben megfontolom. De azt tiszta lelkiismerettel állíthatom, hogy minden erőmmel igyekezem ezeket elfojtani. ”29 Mint az idézett levélből kiderül, közben lehetőség nyílt arra, hogy Kring meghosszabbíthassa bécsi tartózkodását. Az erre való kezdeményezés Angyal Dávid igazgatótól indult ki és Domanovszky hathatós támogatásával valósult meg. Ez esélyt jelentett volna a bécsi egyetem szemináriumainak látogatására, ami Mályusznak is szívügye volt, hiszen ő annak idején kimaradt belőle, viszont hátráltatta az itthon folyó népiségtörténeti kutatásokat. A bécsi tartózkodást prolongáló határozat kézbesítése után kelteződött a Doma- novszkyhoz íródott második beszámoló levél. 24 A Házi-féle kötetekről készülő recenzióról lásd a Domanovszkyhoz fent közölt levelet (1932. október 16.) 25 MTA KIK MH Kring Miklós Mályusz Elemérnek. Bécs, 1933. január 8. 26 MTA KIK MH Kring Miklós Mályusz Elemérnek. Bécs, 1933. április 7.; Házi Jenő „Sopron szabad királyi város története” című művének öt kötetéről szóló recenzió végül a Századok 1933. 9-10. számának 451-456. oldalain látott napvilágot. Az ismertetés példaértékét Mályusz utólag is hangsúlyozta. Mályusz Elemér: Visszaemlékezések. IV. Népiségtörténet. (továbbiakban: Mályusz: Visszaemlékezések.) l9. p. A család birtokában levő visszaemlékezés gépelt változatát a hagyatékot gondozó Soós István jóvoltából tanulmányozhattam. 27 MTA KIK MH 1932. december 6., 1933. április 7. 28 A kutatócsoporti munkaközösség kialakulásáról és működéséről Mályusz: Visszaemlékezések. 25. p.; Erős Vilmos: Mályusz Elemér feljegyzése egy Magyar Történeti Intézet felállításáról. In: Vő: A szellemtörténettől a népiségtörténetig. Tanulmányok a két világháború közötti magyar történetírásról. Debrecen, 2012. 27-50. p. 29 MTA KIK MH Kring Miklós Mályusz Elemérnek. Bécs, 1933. február 13. ■ 271 ■
