Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Vonyó József: Gömbös Gyula és a társadalmi egyesületek

I

(támogatja-e) az egyesület a Nemzeti Egység mozgalmát, vagy közömbös-e azzal szemben, vagy ellenzi-e (támadja-e) azt7-"21 A válaszadóknak tájékoztatást kellett adniuk arról, miként volna megnyerhető az egyesület a Nemzeti Egység gondolata számára ...”,27 28 és javaslatot kellett tenniük három-három olyan NEP-tagra, alkalmas tagok hiányában a párt számára megnyerhető' személyekre, akik képesek lehetnek propagandavezetó'i, kulturális vezetó'i, jóléti vezetó'i, gazdasági vezetó'i és sportvezetői feladatok ellátására.

Az 1934- szeptemberben végrehajtott felmérés egy előre eltervezett, de csak az 1935. március-áprilisi választást követően szervezni kezdett, nagyszabású akció céljait szolgálta. Az Országos Központ 1935. júliusi körlevelében leszögezték: ,A Nemzeti Egység gondolatvilágának megfelelően a szervezeteknek nemcsak a választás előtt és alatt, hanem az úgynevezett »politikai békeidőben« is fokozott mértékben kell munkálkodniuk, hogy a Nemzeti Egység Pártja és annak Vezére: Gömbös Gyula által a Nemzeti Munkatervben kitűzött feladatokat minél hamarabb és minél eredményesebben megvalósíthassák. Ezek a feladatok felölelik az egész magyar életet. ”29 Ennek jegyében születtek azok a részletes dokumentumok, amelyeket az Országos Központ 1935. októberi körlevelének30 mellékleteként kapott meg valamennyi szervezeti szint vezetője. Az összesen majd 200 oldalnyi terjedelmű nyolc füzet31 mindenekelőtt a Nemzeti Egység szervezetének „társadalmi tevékenysége” néven említett akció részletekbe menő feladatrendszerét és azt szolgálni hivatott szervezeti struktúráját, illetve kiépítésének menetét tartalmazta.32 A tervekből egy öt szakmai szerveződésre (női, ifjúsági, népművelési, gazdasági, propaganda) tagolódó, hierarchikusan felépített, négyszintű (helyi, járási, vármegyei és országos) organizáció képe bontakozik ki, amely szigorúan központi utasítások alapján működik. Vezetőik kinevezésében szerepet szántak a szakmai hozzáértésnek, de elsődleges kritérium volt, hogy a jelölt „... legyen a Nemzeti Egység Pártszervezetének meggyőződéses, lelkes híve.”33 Vagyis: a munka sikere érdekében érvényesíteni kívánták a szakmai szempontokat, de a politikai céloknak alárendelve. Ezt indokolta az új szervezeti hálózat számára kijelölt feladat: „... a polgárságot a Nemzetei Egység és a szervezettség szükségességének átérzésére buzdítsa, helyes irányba vezesse és nevelje ... közérdekű intenzív munkája révén lehetőleg az egész községi (városi) életnek irányítója legyen”.34 Ezt tükrözte az egyes tevékenységi csoportok feladatrendszere.

A női csoportok feladatává tették, hogy valamennyi jóléti akció élére álljanak. A szegénygondozás keretében szegényétkeztetési (Nemzeti Egység népkonyhája), pénzsegély vagy természetbeni segítség nyújtását szolgáló gyűjtési akciókat, egészségügyi tanácsadást, orvosi ellátást (Nemzeti Egység beteggondozója) kellett szervezniük. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek az anya- és csecsemővédelemre (Nemzeti Egység szülőotthona és napközi otthona), illetve arra, hogy gondoskodjanak a börtönbüntetésüket töltők és börtönviseltek gyermekeinek neveltetéséről.35

27 Uo.

28 Uo.

29 Vonyó, 1998. 243. p.

30 Vonyó, 1998. 247-251. p.

31 Vonyó, 1998. 252-336. p.

32 Vonyó, 1998. 278-286. p.

33 Vonyó, 1998. 283. p.

34 Vonyó, 1998. 265. p.

35 Vonyó, 1998. 287-297. p.

■ 265 -