Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Vonyó József: Gömbös Gyula és a társadalmi egyesületek

Az ifjúsági csoportok legfontosabb tevékenységi területe - a fiatal korosztály poli­tikai nevelése, illetve szórakozást szolgáló mulatságok rendezése mellett - a testedzés, a település sportéletének szervezése (Nemzeti Egység Testedző Csapata) volt.36 A népművelési csoportoktól a település teljes kulturális életének szervezését és ki­zárólagos irányítását várták. Ennek érdekében kellett megszervezniük a Nemzeti Egység műkedvelő gárdáját, énekkarát, zenekarát, szavalókórusát, kölcsönkönyvtárát, népi gyűj­teményét (múzeumát), továbbá kultúrpolitikai akciókat - a felnőtteknek ismeretterjesz­tő előadásokat, tanfolyamokat, kiállításokat, vigalmi rendezvényeket, a gyerekeknek pedig mesedélutánokat - kellett rendezniük.37 A gazdasági csoportoknak az önsegélyezés, a munkaalkalmakat és kereseti lehe­tőséget biztosító munkaközvetítés, a közös szükségletek kedvezőbb feltételek melletti kielégítését segítő közös vásárlás (beszerzés) megszervezésével, sajátos mezőgazdasá­gi vagy ipari terméket előállító üzem (Nemzeti Egység Műhelye) létesítésével, illetve termelésének, értékesítésének megszervezésével, irányításával, új gazdasági ágak, el­járások meghonosításával, a szövetkezeti élet fellendítésével kellett gondoskodniuk a település gazdasági életének fejlesztéséről, problémáinak megoldásáról.38 A propagandacsoport feladata volt - többek között - a többi tevékenységi csoport munkájának segítése, feltételeinek biztosítása. Az előírt feladatok elvégzése révén a települések NEP-szervezetei nem új funkciók­kal gazdagították volna községük, városuk életét, hiszen ezek nagy részének elvégzésére a dualizmus korától kezdve szerte az országban szerveződtek egyházakhoz vagy politikai pár­tokhoz kapcsolódó, illetve azoktól függetlenül működő egyesületek. De nem is ezzel a céllal szervezte őket a NÉP vezérkara. Ellenkezőleg. A munkacsoportoknak el kellett érniük, hogy az adott területen hasonló feladatokat ellátó civil szervezetek, magánszemélyek vagy csat­lakozzanak a Nemzeti Egység Pártja megfelelő társadalmi tevékenységi csoportjához, vagy működjenek együtt vele, de a közös rendezvényekre, akciókra a NÉP égisze alatt kerüljön sor. Végső célként határozták meg, hogy „...a jövőben ezek a különálló akciók teljesen szűnje­nek meg és mindenféle... akciót a Nemzeti Egység kezdeményezzen, illetőleg hajtson végre .. Л39 A kísérlet kudarccal végződött, mivel megtört a társadalom jelentős részének, illet­ve a vármegyei NEP-elnöki tisztet betöltő főispánok ellenállásán. Utóbbiban meghatáro­zó szerepet játszott Gömbös régi híve és barátja, Kozma Miklós belügyminiszter.40 Jóllehet sorra kudarcot vallottak Gömbös kísérletei a társadalom önszervezősén ala­puló egyesületi hálózat felszámolására, a tervek önmagukban is igazolják, hogy a nemzet „vezér”-e nem „...a nemzeti szellem tetterős működésére fölötte szükséges.. .”,41 hanem ellen­kezőleg, azt veszélyeztető jelenségeknek tekintette „a polgári szabadságot” kifejező egyesü­leteket. Az a tény, hogy nagy „... buzgalmat /ejt[ett] ki az egyesületi élet elnyomásában ... ”,42 egyértelműen bizonyítja: „önkényes” kormányzati hatalom kiépítésére törekedett. 36 Vonyó, 1998. 298-302. p. 37 Vonyó, 1998. 302-315. p. 38 Vonyó, 1998. 316-323. p. 39 Vonyó, 1998. 298. p. 40 Ormos Mária: Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós. Pokoljárás a médiában és a politikában, 1919- 1941. Bp., 2000. 434-437. p. 41 Bősze, 1997. 5. p. 42 Uo. ■ 266 ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom