Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Vonyó József: Gömbös Gyula és a társadalmi egyesületek
Az ifjúsági csoportok legfontosabb tevékenységi területe - a fiatal korosztály politikai nevelése, illetve szórakozást szolgáló mulatságok rendezése mellett - a testedzés, a település sportéletének szervezése (Nemzeti Egység Testedző Csapata) volt.36 A népművelési csoportoktól a település teljes kulturális életének szervezését és kizárólagos irányítását várták. Ennek érdekében kellett megszervezniük a Nemzeti Egység műkedvelő gárdáját, énekkarát, zenekarát, szavalókórusát, kölcsönkönyvtárát, népi gyűjteményét (múzeumát), továbbá kultúrpolitikai akciókat - a felnőtteknek ismeretterjesztő előadásokat, tanfolyamokat, kiállításokat, vigalmi rendezvényeket, a gyerekeknek pedig mesedélutánokat - kellett rendezniük.37 A gazdasági csoportoknak az önsegélyezés, a munkaalkalmakat és kereseti lehetőséget biztosító munkaközvetítés, a közös szükségletek kedvezőbb feltételek melletti kielégítését segítő közös vásárlás (beszerzés) megszervezésével, sajátos mezőgazdasági vagy ipari terméket előállító üzem (Nemzeti Egység Műhelye) létesítésével, illetve termelésének, értékesítésének megszervezésével, irányításával, új gazdasági ágak, eljárások meghonosításával, a szövetkezeti élet fellendítésével kellett gondoskodniuk a település gazdasági életének fejlesztéséről, problémáinak megoldásáról.38 A propagandacsoport feladata volt - többek között - a többi tevékenységi csoport munkájának segítése, feltételeinek biztosítása. Az előírt feladatok elvégzése révén a települések NEP-szervezetei nem új funkciókkal gazdagították volna községük, városuk életét, hiszen ezek nagy részének elvégzésére a dualizmus korától kezdve szerte az országban szerveződtek egyházakhoz vagy politikai pártokhoz kapcsolódó, illetve azoktól függetlenül működő egyesületek. De nem is ezzel a céllal szervezte őket a NÉP vezérkara. Ellenkezőleg. A munkacsoportoknak el kellett érniük, hogy az adott területen hasonló feladatokat ellátó civil szervezetek, magánszemélyek vagy csatlakozzanak a Nemzeti Egység Pártja megfelelő társadalmi tevékenységi csoportjához, vagy működjenek együtt vele, de a közös rendezvényekre, akciókra a NÉP égisze alatt kerüljön sor. Végső célként határozták meg, hogy „...a jövőben ezek a különálló akciók teljesen szűnjenek meg és mindenféle... akciót a Nemzeti Egység kezdeményezzen, illetőleg hajtson végre .. Л39 A kísérlet kudarccal végződött, mivel megtört a társadalom jelentős részének, illetve a vármegyei NEP-elnöki tisztet betöltő főispánok ellenállásán. Utóbbiban meghatározó szerepet játszott Gömbös régi híve és barátja, Kozma Miklós belügyminiszter.40 Jóllehet sorra kudarcot vallottak Gömbös kísérletei a társadalom önszervezősén alapuló egyesületi hálózat felszámolására, a tervek önmagukban is igazolják, hogy a nemzet „vezér”-e nem „...a nemzeti szellem tetterős működésére fölötte szükséges.. .”,41 hanem ellenkezőleg, azt veszélyeztető jelenségeknek tekintette „a polgári szabadságot” kifejező egyesületeket. Az a tény, hogy nagy „... buzgalmat /ejt[ett] ki az egyesületi élet elnyomásában ... ”,42 egyértelműen bizonyítja: „önkényes” kormányzati hatalom kiépítésére törekedett. 36 Vonyó, 1998. 298-302. p. 37 Vonyó, 1998. 302-315. p. 38 Vonyó, 1998. 316-323. p. 39 Vonyó, 1998. 298. p. 40 Ormos Mária: Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós. Pokoljárás a médiában és a politikában, 1919- 1941. Bp., 2000. 434-437. p. 41 Bősze, 1997. 5. p. 42 Uo. ■ 266 ■
