Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Lengvári István: Somogyi hallgatók a pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karán, 1919-1945
SOMOGYI HALLGATÓKA PÉCSI MAGYAR KIRÁLYI ERZSÉBET TUDOMÁNYEGYETEM ORVOSTUDOMÁNYI KARÁN, 1919-1945 ■ Lengvári István E mlékezésként Bősze Sanyi barátom és kollegám habitusának és tevékenységének a tanulmányhoz kapcsolódó két aspektusát idézem fel: az egyik a legszélesebb körben elsajátított készségeknek a tágabb szülőhaza, Somogyország érdekében való felhasználása legyen szó akár a megyei levéltárról, akár a helyi TIT-ről vagy bármely, nem formálisan működő közösségről, míg a második a szakmai kapcsolatok kiépítése a pécsi felsőoktatással: konferenciasorozatok, történésztáborok szervezése vagy egy új egyetemi levéltár megszervezésének nyomon követése, tanácsokkal való ellátása. * * ❖ A Pozsonyból (ma: Bratislava, Szlovákia) kényszerű okokból „menekülő” Magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem átmeneti budapesti tartózkodása után, 1923-tól működött Pécsett.1 A Dél-Dunántúl számára korszakunkban talán legfontosabb az orvosi kar volt: a régió orvosokkal való ellátottsága a következő évtizedekben, korszakunkon túl is jelentősen javult. A Pécsi Tudományegyetem Levéltárában 2004 és 2007 között készült el az iratkozási lapok és a diplomakönyvek adatait teljes körűen feldolgozó adatbázis,* 1 2 amely munka során a diplomát szerzettek adataihoz hozzáillesztettük az összes, rendelkezésre álló információt. Jelenlegi vizsgálatunkba az 1945-ig orvosi diplomát szerzett, Somogy vármegyei születésű hallgatókat vontuk be. A viszonylag kis létszám (111 fő) miatt csak óvatos következtetéseket tudunk levonni. Ez a diplomás létszám jóval meghaladja ugyan a közel hasonló lélekszámú Zala vármegyeiekét (60 fő), de éppen csak több a jóval kisebb összlakosságú Tolna vármegye (98 fő) számánál.3 Nyilvánvalóan alatta maradt, a harmadik dél-dunántúli vármegye, Baranya számának (201), köszönhetően annak, hogy Pécs város volt az egyetem székhelye. A somogyi születésű hallgatóság az összes orvosdiplomás 4,9%-át adta. Hasonló képet kapunk, ha a szülő beiratkozáskor bejegyzett lakhelyét vizsgáljuk, hiszen 4,4%' Legutóbb: Lengvári István: Az Erzsébet Tudományegyetem alapítása, a pozsonyi és budapesti évek története. = Per Aspera ad Astra, 2014- 1. sz. 15-25. p.; Lengvári István - Pohánka Éva: A Pozsonyi, majd Pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem. In: Fedeles Tamásét al.: A pécsi felsó'oktatás évszázadai. Pécs, 1 2011. 49-86. p. 2 A levéltári források és az adatbázis ismertetése: Lengvári István: A pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karának nó'i hallgatói, 1919-1945. In: Parasztok és polgárok. Tanulmányok Tóth Zoltán 65. születésnapjára. Szerk. Czoch Gábor, Horváth Gergely Krisztián, Pozsgai Péter. Bp., 2008. (továbbiakban: Lengvári, 2008.) 396. p. 3 A megyék lakosságának adatai: Az 1926-1932. évi népmozgalom. Szerk. Szabó Béla. Bp., 1937. 26-37. p. (Magyar statisztikai közlemények. Uj sorozat; 97.) ■ 225 *
